Bejelentő védelem
Bejelentő védelem
A Panasz tv. 13. § szabályozása szerint minden, a közérdekű/visszaélés bejelentő számára hátrányos intézkedés, amelyre a közérdekű/visszaélés bejelentés miatt kerül sor - a 6. § (4) bekezdésében foglalt intézkedések kivételével - jogellenesnek minősül akkor is, ha egyébként jogszerű lenne.
A rendelkezés egyértelművé teszi, hogy a közérdekű bejelentőkkel szemben a közérdekű/visszaélés bejelentésre tekintettel tett hátrányokozás szankciója a hátrányt okozó intézkedés jogellenessé válása. Ez alapján további szankciók is alkalmazandóak. Így különösen:
- A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 206/A. §-ában foglaltak, miszerint
(1) Aki a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvény szerinti közérdekű bejelentés vagy visszaélés-bejelentés miatt a közérdekű bejelentővel vagy a visszaélés bejelentőjével szemben a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvény szerinti hátrányos intézkedést tesz, szabálysértést követ el.
(2) Aki a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvény szerinti visszaélés-bejelentés megtételét akadályozza vagy megkísérli akadályozni, szabálysértést követ el.
- Munkáltatói intézkedéssel szemben munkajogi lépéseket lehet tenni
A munkavállaló a munkáltató döntésével szemben munkaügyi pert kezdeményezhet.
Veszélyeztetett közérdekű bejelentőnek minősül – a rosszhiszeműen, valótlan adatot, vagy információt közlő bejelentő kivételével – az a közérdekű bejelentő, aki tekintetében valószínűsíthető, hogy életkörülményeit súlyosan veszélyeztethetik az általa tett közérdekű/visszaélés bejelentés miatt őt – a Panasz tv. 6. § (4) bekezdése szerinti eset kivételével – fenyegető hátrányok.
A természetes személy bejelentő, ha veszélyeztetettsége valószínűsíthető, jogszabályban meghatározott bejelentővédelmi támogatásokra jogosult.
Az állam a közérdekű bejelentő részére a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvényben (a továbbiakban: Jstv.) meghatározott támogatásokat biztosítja az ott meghatározott feltételek szerint. Bővebb tájékoztatásért (jogi segítségnyújtás feltételei, kérelem formanyomtatvány, jogi segítségnyújtók névsora, elérhetősége) keresse fel a https://igazsagugyiinformaciok.kormany.hu/jogi-segitsegnyujtas oldalt.
A Jstv. szerinti támogatások köre
A. A peren kívüli támogatások
A jogi segítő a fél számára jogi tanácsot ad vagy beadványt, egyéb iratot készít, valamint erre vonatkozó meghatalmazás alapján betekint ügyének irataiba (a továbbiakban együtt: jogi szolgáltatás), amelynek jogszabályban meghatározott mértékű munkadíját és költségeit (a továbbiakban együtt: jogi szolgáltatás díja) az állam a fél helyett a jogi segítő részére megfizeti vagy megelőlegezi.
B. Támogatás a polgári és közigazgatási eljárásokban
Az állam a jogi segítségnyújtás keretében a törvényben meghatározott polgári peres és – a végrehajtási eljárás kivételével – nemperes eljárásokban, valamint a közigazgatási perekben, egyéb közigazgatási bírósági eljárásokban és közigazgatási nemperes eljárásokban (a továbbiakban együtt: per) a felperes, az alperes, a beavatkozó (perbehívott), az érdekelt, a kérelmező és a kérelmezett fél részére a pártfogó ügyvédi képviseletet biztosítja és annak költségét a fél helyett megelőlegezi vagy viseli.
C. Támogatások a büntetőeljárásban
Az állam a büntetőeljárásban jogi segítségnyújtás keretében a Jstv. 18. §-ban és a 19. §-ban foglalt feltételek fennállása esetén a következő támogatásokat nyújtja:
a) a sértett, a magánvádló, a pótmagánvádló, a magánfél, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt részére a pártfogó ügyvéd díjának és költségeinek (a továbbiakban: pártfogó ügyvédi díj) állam általi előlegezése és jogszabályban meghatározott esetben viselése;
b) a terhelt részére a kirendelt védő díjának és költségeinek állam általi előlegezése és viselése.
A fenti támogatás tartalmát a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény. határozza meg.