Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

Túl a felhatalmazáson

– a szociális kártya bevezetéséről szóló rendelet felülvizsgálatát kezdeményezi az ombudsman

AJB 1062/2010

Monok község önkormányzata a törvényi felhatalmazáson túlterjeszkedve korlátozta az állam által nyújtott szociális segélyek felhasználását – állapította meg az állampolgári jogok országgyűlési biztosa. Az ombudsman felkérte Monok képviselő-testületét, hogy hatvan napon belül vizsgálja felül és helyezze hatályon kívül a szociális kártya bevezetéséről szóló rendeletét.

Beadványok és sajtóhírek alapján hivatalból indította meg vizsgálatát Szabó Máté ombudsman, mert a monoki szociális kártya bevezetése kapcsán a jogállamiság és a jogbiztonság követelményével, valamint alapvető joggal összefüggő visszásság gyanúja merült fel. A biztos részletes tájékoztatást kért a Monok polgármesterétől, valamint a szociális és munkaügyi minisztertől. A minisztertől vizsgálat befejezéséig nem kapott választ.

A polgármester tájékoztatása alapján a szociális kártyával csak szerződéses elfogadóhelyeken, kizárólag a rendeletben meghatározott árucikkeket (például általános élelmiszert, ruházati termékeket, tanszert, tisztító- és tisztálkodó szereket, gyógyszert, tüzelőt) lehet vásárolni, illetve a távfűtés, a víz, a gáz, a villany, a lakbér és a lakáshitel-törlesztés költségeit lehet kiegyenlíteni. A rendelet szerint a szociális törvényben meghatározott aktív korúak ellátásának teljes összegét, a rendszeres szociális segély esetében pedig az összeg hatvan százalékát kell a szociális kártyára utalni. A rendelet azt is rögzítette, hogy a kártyával tilos jövedéki terméket, például alkoholterméket, dohányárut vásárolni.

Az ombudsmani vizsgálat középpontjában az a kérdés állt, hogy Monok Község képviselő-testülete a szociális kártya bevezetésével kapcsolatos rendeleti szabályozás megalkotásával túlterjeszkedett-e a törvényi felhatalmazáson, és sértette-e a jogbiztonság követelményét? Az országgyűlési biztos álláspontja szerint az adott esetben a szociális segély felhasználásának korlátozása a szociális törvény érdemi kiegészítését jelenti, ami pedig túlmegy a felhatalmazásban előírtakon.

A rendelet szövegében megfigyelhető hiányosságok és ellentmondások kapcsán mindezen túl felmerülhet a kiszámíthatatlan, önkényes jogalkalmazás veszélye is. Törvényi háttér hiányában a rendelet arra nézve sem tartalmaz – nem is tartalmazhatna – pontos meghatározást, hogy melyek azok a „meghatározott termékek és szolgáltatások", amelynek megvásárlására, igénybevételére a szociális kártya jogosítana, illetve mi alapján jelölnék ki a kártyaelfogadó helyeket.

A biztos szerint az önkormányzatnak eleve nem volt alkotmányos lehetősége arra, hogy rendeleti úton korlátozza az állam által biztosított segélyek felhasználását. Az ombudsman emlékeztetett arra a múlt heti alkotmánybírósági döntésre, amely megsemmisítette Monok község önkormányzatának egyik rendeletét, továbbá megállapította, hogy a jogállamiság sérelmét is jelentő, törvénysértő rendeletalkotás helyett az önkormányzatoknak lehetősége van alkotmányos keretek között kezdeményezni a szerintük szükségesnek ítélt magasabb szintű jogalkotást.

Szabó Máté a jelentéssel összefüggésben ismét kiemelte, hogy 2009 januárja óta a magyar államszervezetben nincs olyan szerv, amely az önkormányzatok szervezetének, működésének, döntéshozatali eljárásának és döntéseinek törvényességi ellenőrzésére jogosult volna. Ez pedig nem pusztán a jogállamiság elve, hanem az alapelvek védelme szempontjából is súlyosan aggályos helyzetet teremt.