A fogyatékossággal élők emberi jogainak védelme az állam kötelező feladata
null A fogyatékossággal élők emberi jogainak védelme az állam kötelező feladata
A fogyatékossággal élők emberi jogainak védelme az állam kötelező feladata
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa egy tervezett jogszabály módosításának alapjogi olvasatáról. Sem alkotmányos, sem költségvetési sem egyéb szempontból nem indokolható, hogy az állam a megszorítások során éppen azoknak az áldozatára számítson, akik számára a hétköznapi életet segítő, támogatott eszközökhöz való hozzáférés az egyetlen esély a méltó élethez. Szabó Máté ombudsman szerint megengedhetetlen, hogy az állam a támogatási rendszer hiányait éppen a rendszer legrászorultabbjai rovására korrigálja.
A gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásáról szóló rendeletmódosítás hatálybalépésével a szakpolitika célja az, hogy csökkentse az év végéig várhatóan felhalmozódó hiányt, miközben "a rendelkezésre álló előirányzatból az érintett betegeknél a lehető legnagyobb mértékű legyen az életminőség javulása és méltányos a terhek elosztása", azaz igazságosabb legyen a támogatott gyógyászati segédeszközökhöz való hozzáférés, valamennyi rászoruló részére.
Amennyire a fejlett világ egészségügyi szolgáltató rendszere felkészült és alkalmas a fogyatékossággal élő emberek ellátására, a hazai jogállami demokrácia ezeket a normákat valóban még tanulja. A „láthatóvá és hallhatóvá" vált fogyatékossággal élő emberek pedig küzdenek a közéleti és magánéleti szerepeik méltóságáért, vállalhatóságáért. Rákényszerülnek, annak ellenére, hogy a Fogyatékossággal élő Személyek Jogairól Szóló ENSZ Egyezmény a Magyar Köztársaságban több, mint egy éve hatályba lépett, így az azt ratifikáló tagállamként eleget kell tennie a benne foglalt kötelezettségeknek.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának hivatása az alkotmányos jogok érvényesülésének elősegítése és védelme, de különösen a rászorulók: a betegek, fogyatékossággal élők, szegények, a margóra szorultak segítése. Szabó Máté ennek szellemében hívja fel a figyelmet, hogy a diszkrimináció tilalma és az esélyegyenlőség biztosításának állami célkitűzése nem fakultatív, hanem kötelező feladatot jelent, aminek célja valamennyi emberi jog és alapvető szabadság teljes és egyenlő gyakorlásának, az emberi méltóság tiszteletben tartásának előmozdítása, védelme és biztosítása. Az emberi jogok alapvetőek és mindenkit (mindig, mindenhol) megilletnek, amit az Alkotmány rögzít.
„…a méltóság az emberi élettel eleve együttjáró minőség, amely oszthatatlan és korlátozhatatlan, s ezért minden emberre nézve egyenlő. […] Emberi méltósága és élete mindenkinek érinthetetlen, aki ember, függetlenül fizikai és szellemi fejlettségétől, illetve állapotától, és attól is, hogy emberi lehetőségéből mennyit valósított meg, és miért annyit." –mondta ki határozatában az Alkotmánybíróság. (64/1991. (XII. 17.) AB számú határozat)
A közelmúltban született egyik legfontosabb európai dokumentum, a Madridi Nyilatkozat, amely szerint a szemléletváltás filozófiai alapja, hogy a fogyatékos emberek végre nem jótékonykodást, hanem esélyegyenlőséget akarnak, azaz minden személy - a fogyatékos embereket is beleértve - szükségleteinek befogadására és ellátására tart igényt. Ehhez elengedhetetlen a teljes és hatékony társadalmi részvétel és befogadás garanciája minden fogyatékossággal élő ember számára – emlékeztet az állampolgári jogok országgyűlési biztosa.