Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

A népszámlálás nemzetiségi adatainak feldolgozásáról

AJB-1916/2012. (NEK-1009/2011)

Ellentmondásos, kidolgozatlan a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által alkalmazott kódolási módszer, ami annak veszélyét hordozza, hogy a 2011. évi népszámlálási adatok feldolgozásakor nem mindenkit fognak ahhoz a nemzetiséghez, illetve nyelvi közösséghez sorolni, amelyhez nyilatkozata alapján tartozni kívánt. Szabó Máté ombudsman ezért kezdeményezi, hogy minél előbb kezdje meg munkáját az a szakértői munkacsoport, amely rendszerezi a nyelvre és nemzetiségre vonatkozó kódszámokat.

A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2011 decemberében zárult vizsgálata azt állapította meg, hogy a KSH kódjai nem alkalmasak a magyarországi nemzetiségek különböző történelmi, nyelvi és kulturális hagyományokkal rendelkező csoportjainak teljes körű feltérképezésére. A nyelvek jegyzékében például nem tüntették fel az egyedi szókinccsel bíró gradistyei horvátot. Az örmény nyelv esetében nem vettek arról tudomást, hogy jelentős különbségek vannak az egyaránt élő keleti és nyugati nyelvjárás között. Nem egyértelmű, hogy a rác nyelvet szerbként, vagy horvátként kódolták-e. A romák három nagy csoportja közül csak a beást határozták meg nemzetiségként, a romani nyelven beszélő oláh cigányok és a magyar anyanyelvű romungrók kimaradtak a jegyzékből.

Ezek a hiányosságok különösen feltűnőek annak ismeretében, hogy a kódolási segédlet más nyelvek és nemzetiségek esetében kifejezetten részletes, sőt esetenként túlzó jellegű. A KSH fontosnak tartotta, hogy feldolgozható legyen több mint 300 kihalt nyelvre vonatkozó adat, köztük például a bübloszi pszeudo-hieroglifikus, a longobárd vagy akár a Rasz-Samra-i ugariti. A népszámlálás során nemzetiségnek tekintették az avarokat és a hunokat, miközben ezek a népcsoportok a tudomány mai ismereti szerint már évszázadokkal ezelőtt beolvadtak más népekbe.

Az ombudsmani vizsgálat arra hívta fel a figyelmet, hogy a kódolási módszer hiányosságai miatt a nemzetiségek egyes tagjait a népszámlálási adatok feldolgozása során nem tudják majd ahhoz a népcsoporthoz sorolni, amelyhez tartozásukról nyilatkozni kívántak. Ennek az a gyakorlati jelentősége, hogy az önkormányzáshoz fűződő nemzetiségi jog érvényesítését, benne a nemzetiségi önkormányzatok pénzügyi támogatásának mértékét 2013-tól a 2011-es népszámláláson rögzített adatok alapján határozzák majd meg.

A KSH elfogadta azt az ombudsmani kezdeményezést, hogy a nemzetiségi és nyelvi kötődésre vonatkozó népszámlálási adatokat az egyes kódszámok szakszerű csoportosítása mellett dolgozzák fel. Egyetértett azzal a javaslattal is, hogy egy szakértőkből álló munkacsoport állítsa össze a következő népszámlálások alkalmával használható pontosabb és áttekinthetőbb nyelvi és nemzetiségi jegyzéket. Ezzel lehetővé válhat, hogy kódlisták módosítása során nemcsak statisztikai, hanem nyelvi és nemzetiségi ismereteket is felhasználjanak.

Az alapvető jogok biztosa felkérte a Központi Statisztikai Hivatal elnökét, hogy a szakértői munkacsoport a lehető legkorábbi időpontban kezdje meg az érdemi működést, mert az adatok feldolgozása során csak így garantálható a nemzetiségi és nyelvi kódok csoportosítására vonatkozó javaslatok figyelembevétele. Szabó Máté rendszeres tájékoztatást kért a szakértői munkacsoport munkájáról, javaslatairól, valamint a népszámlálás nemzetiségi adatainak feldolgozottsági fokáról.