Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

Negyven helyen százan

– az ombudsman vizsgálata a miskolci befogadó otthonban

OBH 6015/2008

A gyermekek elhelyezéséről, ellátásáról a lehetőségekhez képest gondoskodtak, ám a különben megfelelően képzett dolgozók a túlzsúfoltság miatt nem láthatták el maradéktalanul a feladataikat. Valódi megoldás helyett csak formális jelentőségű a veszélyeztetett gyermekek több éven át tartó, családon belüli úgynevezett védelembe vétele. Szabó Máté ombudsman ezekben és más megállapításaiban a gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz való jogának sérelmét látja.

Egy újság tudósítása után indított hivatalból vizsgálatot az állampolgári jogok biztosa, aki egyszersmind a gyermekjogok biztosa is. Az Észak-Magyarország 2008 késő őszén a „Kitehetnék a megtelt táblát" című cikkében megírta, hogy a gyermekvédelem átmeneti elhelyezést nyújtó miskolci befogadó otthonában 40 férőhelyen 140-en élnek. Az országgyűlési biztos munkatársai a helyszínen azt tapasztalták, hogy az otthon dolgozóinak létszáma és képzettsége megfelel a jogszabályoknak, de a férőhelyeknél lényegesen több – a vizsgálat idején száz – gyermeket csak nagy nehézségek árán képesek ellátni. Nevelőszülőknél sem tudják együtt elhelyezni a nagy családokból származó fiatalokat, akik ezért hónapokon át élnek az ideiglenes otthonban. A szakértői vizsgálatok, hatósági döntések is lassúak, késedelmesek. Az ombudsman a megyei önkormányzat és a gyerekek gondozásáért felelős szakszolgálatok, hivatalok segítségét kérte.

A biztos vizsgálatát kiterjesztette arra is, hogy vajon megfelelt-e a jogszabályi követelményeknek a gyermekek családból való kiemelését megelőző hatósági intézkedés, a védelembe vétel intézménye. Ennek az a lényege, hogy a veszélyeztetett gyermekeket nem szakítják ki a családjából, hanem azon belül próbálják megoldani a problémákat: ilyen például a tankötelezettség megszegése, vagy az, ha a szülő elhanyagolja a gondozás-nevelés rá háruló feladatait. A biztos megállapította, hogy minden három „védelembe vett" gyermek közül egynek a családon belüli helyzetét huzamosabb időn – volt, hogy négy éven – át sem sikerült rendezni. Sokan voltak, akik már kisebb-nagyobb bűncselekményeket is elkövettek, mire kiemelték őket a családjukból. Az ombudsman szerint tehát a védelembe vétel éveken át húzódó, valós segítséget nem nyújtó formális fenntartása sérti a gyermeket megillető védelem jogát.

A vizsgálat során kiderült az is, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében szakellátásba vett gyermekek harmada – a gyermekvédelmi törvény kifejezett tilalma ellenére – kizárólag a család anyagi helyzete miatt került bele a rendszerbe. Az állampolgári és a gyerekjogok biztosa az ország más részeiből származó információi alapján kénytelen volt emlékeztetni arra, hogy ez nem csupán borsodi jelenség, és a gyermekek alapvető jogait sérti, ha szociális és anyagi okokból szakítják ki őket a családjukból. Ezért felhívta az Országgyűlés figyelmét, hogy gyorsítsa fel a gyermekszegénység leküzdésére elfogadott cselekvési terv végrehajtását.