Megint a Cseppkő utcai gyermekotthonról – szervezési-jogértelmezési problémák is állhattak egy bántalmazás hátterében
null Megint a Cseppkő utcai gyermekotthonról – szervezési-jogértelmezési problémák is állhattak egy bántalmazás hátterében
Megint a Cseppkő utcai gyermekotthonról – szervezési-jogértelmezési problémák is állhattak egy bántalmazás hátterében
A gondozási hely meghatározásának egyértelműbb részletszabályait, a gyermekotthonban nevelt gyermekek intézményen kívüli tartózkodásának pontos rendjét, a nevelők továbbképzését sürgeti a többi között Szabó Máté ombudsman a Cseppkő utcai gyermekotthonban tapasztaltakról kiadott jelentésében. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa ebben a gyermekotthonban nem először rendelt el vizsgálatot – a legutóbbit egy pedofíliagyanúba keveredett nevelőről szóló médiahírek nyomán indította.
A hírek arról szóltak, hogy egy nevelő engedély nélkül rendszeresen hazavitt gondozására bízott két kislányt és zaklatta őket. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának – aki gyermekjogi szakombudsmanként is fellépett – a konkrét eset vizsgálatára nincs felhatalmazása, abban büntetőeljárás folyik, ám a feladatához tartozik a gyermekotthon szakmai munkájának, szervezeti feltételeinek áttekintése. A hivatalból elrendelt ombudsmani vizsgálat megállapította, hogy a Cseppkő utcai gyermekotthont – a nehezen kezelhető nagy létszám miatt – három szakmai egységre bontották. Minden egyes egység vezetője egyszersmind az ott gondozott gyermekek gyámja is, aki például engedélyezheti, hogy a neveltek látogatásra elhagyják az intézményt.
A két kislány nevelőjét – és vele a gyermekeket is – az eredeti egységből áthelyezték egy másikba. Ugyanakkor azonban nem változott meg a gyám személye, mert az otthon vezetése úgy értékelte a jogi körülményeket, hogy a szakmai egységek közötti áthelyezés nem minősül gondozási helyváltásnak. Ezzel ellentétes az ombudsman véleménye, aki szerint valójában a három szakmai egység három gyermekotthonként működik, gyámot kellett volna tehát váltani. A személy változatlansága miatt az eredeti szakmai egység vezetője csak közvetett módon láthatta el a másik egységbe áthelyezett gyerekek gyámi feladatait, ami megkönnyítette, hogy a nevelő engedély nélkül hazavigye a kislányokat. Ez utóbbit egyébként az otthont fenntartó Fővárosi Önkormányzat vizsgálata is hibának tartotta.
Az ombudsmannak az is feltűnt, hogy nem működött megfelelően a gyermekvédelmi jelzőrendszer: az otthon szakemberei nem tájékoztatták egymást kellő módon és időben, egyáltalán nem értesítették a gyermekvédelmi szakszolgálatot – amit az érintettek utóbb ismerethiánnyal, kompetenciahiánnyal indokoltak. Így viszont sérült a gyermekek gondoskodáshoz és védelemhez való joga – állapította meg a biztos. Ugyancsak problémás a mód, ahogyan megszűnt a meggyanúsított nevelő munkaviszonya. Az intézmény igazgatója ugyanis közös megegyezéssel vált meg tőle és megszüntette az ellene indított fegyelmi eljárást – miközben már folyt a büntetőeljárás. Munkajogi kérdésekben ugyan korlátozott az ombudsman hatásköre, mindazonáltal a biztos felhívta a figyelmet, hogy az eljárás nélkülözte a jogi megalapozottságot.
Az ombudsman a gondozási helyváltás fogalmának egyértelmű meghatározását kérte a nemzeti erőforrás minisztertől. A gyermekotthon vezetőjét felkérte, hogy haladéktalanul biztosítson pszichiáteri és pszichológusi segítséget a két kisgyereknek. Részletesen szabályozza a gyermekek intézményen kívüli tartózkodásának rendjét és gondoskodjon arról, hogy a munkatársai kapjanak továbbképzést. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa egyúttal arra is figyelmeztette az intézmény vezetőjét, hogy a jövőben teljes körűen válaszoljon az ombudsmani megkeresésekre.
A jelentés a http://www.obh.hu/allam/jelentes/201100316.rtf oldalon olvasható