Közös jelentés az AJB-1505/2025. számú ügyben egy települési roma nemzetiségi önkormányzat működési nehézségeivel összefüggésben

Sérelmezte többek között, hogy a Nemzetiségi Önkormányzat döntése alapján a képviselői mandátuma megszűnt. Kifogásolta továbbá, hogy kérése ellenére a jegyző nem hívta össze a Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testületi ülését, illetve azt is sérelmezte, hogy a települési önkormányzat 2023-ban megszüntetve a korábbi helyiséghasználatot, nem tudott önálló ingatlant biztosítani a Nemzetiségi Önkormányzat számára. Sérelmezte a Nemzetiségi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának bélyegzői lenyomatra, továbbá a nemzetiségi önkormányzati képviselő tiszteletdíjának csökkentésére és megvonására vonatkozó rendelkezéseit is. Mindezek mellett kifogásolta, hogy a Nemzetiségi Önkormányzat számlájáról 2023-ban olyan kifizetések történtek, amelyekről elnökként nem tudott.

A fent jelzett beadványokat követően a Nemzetiségi Önkormányzat elnökhelyettese és képviselőtársai szintén panaszt tettek az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál a korábbi elnökkel szemben. Sérelmezték, hogy a korábbi elnök nem vette tudomásul a képviselői mandátumának megszűnéséből következő elnöki megbízatásának a megszűnését, amely ellehetetlenítette a Nemzetiségi Önkormányzat működését, ez ugyanis a pénzügyi forrásokhoz – a működési és a feladatalapú támogatások összegeihez – való hozzáférést is megakadályozta. Kifogásolták továbbá, hogy a korábbi elnök 2022 óta nem tartott megfelelő szakmai kapcsolatot velük.

Tekintettel arra, hogy az ügyben alapvető jogokkal összefüggő visszásság gyanúja merült fel, az alapvető jogok biztosa és a nemzetiségi biztoshelyettes vizsgálatot indítottak, melynek keretében megkeresték Bagamér Nagyközség jegyzőjét és törvényességi felügyeleti eljárás keretében lefolytatandó vizsgálatra kérték fel a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal vezetőjét.

Az alapvető jogok biztosa és a nemzetiségi biztoshelyettes az ügyhöz kapcsolódóan jelezte, hogy a folyamatban lévő vizsgálatuk során zajlott le a nemzetiségi önkormányzati képviselők 2024. évi általános választása, melynek eredményeként a településen az újonnan megalakult roma nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete a korábbi elnökhelyettest választotta meg elnökévé, a korábbi elnök azonban a választáson képviselői mandátumot sem szerzett. A személyi változásokra is figyelemmel a biztos és a biztoshelyettes rögzítette, a vizsgálatuk kizárólag a 2019-2024. közötti önkormányzati ciklusra terjedt ki. 

Az alapvető jogok biztosa és a nemzetiségi biztoshelyettes a korábbi elnök képviselői mandátumának és ezzel együtt elnöki megbízatásának megszűnését érdemben nem vizsgálta, tekintettel arra, hogy az ügyben a panasz benyújtását követően jogerős bírósági ítélet született. 

A vizsgálatuk keretében áttekintették viszont a nemzetiségi önkormányzati képviselő-testületi ülések összehívására vonatkozó szabályozást, illetve az erre vonatkozó helyi gyakorlatot. A megkeresett szervek tájékoztatása szerint a településen a kialakult gyakorlat az volt, hogy az elnök személyesen adta át a meghívókat a képviselők részére, a kézbesítésről azonban nem állt rendelkezésre igazolás vagy egyéb dokumentum.

Az alapvető jogok biztosa és a nemzetiségi biztoshelyettes jelezték, hogy a meghívók kézbesítésére vonatkozó gyakorlat nem megfelelő az iratok átadás-átvételének bizonyítása tekintetében és nincs összhangban az Njtv.-ben foglaltakkal sem, mely a testületi döntések előkészítését kifejezetten a települési önkormányzatra bízza, a nemzetiségi önkormányzat minél hatékonyabb és eredményesebb működésének biztosítása érdekében. A biztos és helyettese megállapították, hogy e kialakult gyakorlat a jogállamiság elvéből levezethető jogbiztonság elvét, a nemzetiségi önkormányzáshoz való jogot, különösen a nemzetiségi önkormányzati képviselők jogainak gyakorlását és kötelezettségeinek teljesítését érintő visszásság közvetlen veszélyével járhatott.

Pozitívumként értékelték, hogy Bagamér Nagyközség Önkormányzata 2024 januárjában megoldotta a helyiséghasználattal kapcsolatban felmerült problémát, és a Polgármesteri Hivatalhoz tartozó épület önálló helyiségében biztosította a Nemzetiségi Önkormányzat helyiséghasználati jogát, amely a nemzetiségi jogok érvényesülését nagymértékben elősegíti. Pozitívumnak tekintették, hogy a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal is folyamatosan figyelemmel kísérte a Nemzetiségi Önkormányzat helyiséghasználatának kérdését.

Az alapvető jogok biztosa és a nemzetiségi biztoshelyettes a nemzetiségi önkormányzati képviselők tiszteletdíjának csökkentésével és megvonásával kapcsolatban egyetértett a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal törvényességi felügyeleti vizsgálatának eredményével, mely szerint a Nemzetiségi Önkormányzat szabályzata jogszerűen tartalmazta a korábbi elnök által vitatott rendelkezést.

A Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatban viszont rámutattak arra, hogy a Nemzetiségi Önkormányzat vonatkozásában 2023-ban elrendelt belső ellenőrzés már számos problémát és hiányosságot tárt fel, illetve egyértelművé vált, hogy a Nemzetiségi Önkormányzat pénzkezelésének folyamatait nem szabályozták megfelelően. A biztos és a biztoshelyettes ezzel összefügésben megállapította, hogy a Nemzetiségi Önkormányzat és Bagamér Nagyközség Önkormányzata visszásságot okoztak a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság követelményével, valamint a nemzetiségi önkormányzáshoz való joggal összefüggésben, a feltárt problémákat azonban a vizsgálat ideje alatt már orvosolták.

Az alapvető jogok biztosa és a nemzetiségi biztoshelyettes a Nemzetiségi Önkormányzat korábbi elnökének tevékenységére vonatkozó panaszok kapcsán rögzítette, hogy a korábbi elnök a távolmaradását igazolta ugyan, és bizonyos formában felkérte az elnökhelyettest a helyettesítésre, a gyakorlatban azonban az elnöki feladatok ellátásához, a helyettesítéshez szükséges „eszközöket” nem adta át a részére. A kapott tájékoztatások szerint a hivatalos iratok hitelesítéséhez szükséges bélyegzőt nem bocsátotta az elnökhelyettes rendelkezésére, valamint a Nemzetiségi Önkormányzat folyószámlájához sem adott hozzáférést számára. Mindezek ahhoz vezettek, hogy a Nemzetiségi Önkormányzatnak jelentős összegű visszafizetési kötelezettsége keletkezett a 2021. évi feladatalapú támogatás egy részének, illetve a 2022. évi feladatalapú támogatás teljes egészének, valamint a 2023. évi működési támogatás egy részének tekintetében.

A vizsgált esetben megállapítható volt, hogy a Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testülete és az elnök közötti viszony tartós megromlása olyan konfliktushelyzetet eredményezett, amely megzavarta a helyi nemzetiségi önkormányzás folyamatos fenntartását, feltételeinek biztosítását.

Az alapvető jogok biztosa és a nemzetiségi biztoshelyettes megállapították, hogy a korábbi elnök – Nemzetiségi Önkormányzat működését akadályozó – tevékenysége és mulasztása a jogállamiságból levezethető együttműködési kötelezettség követelményével összefüggő, valamint a nemzetiségi önkormányzáshoz való jogot sértő visszásságot eredményezett.

Az alapvető jogok biztosa és a nemzetiségi biztoshelyettes rámutattak arra is, hogy a vonatkozó jogszabályok nem tartalmaznak rendelkezéseket az elnöki helyettesítés részleteinek tekintetében. Nincs szabályozva az elnök – átmeneti vagy tartós – akadályoztatása esetén történő helyettesítés tartalma, illetve az erre vonatkozó eljárás, így a feladatok- és hatáskörök szabályszerű átadás-átvétele sem, amely magában foglalja az esetleges pénzeszközök, iratanyagok – a vizsgált esetben a bélyegző, hivatalos hozzáférések – átadását-átvételét is.

Pozitívan értékelhető, hogy a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal szakmai segítségnyújtás keretében, valamint törvényességi ellenőrzési jogkörében használt eszközeivel az érintettek részére az alkalmazandó jogszabályok tartalmával összefüggésben több alkalommal tájékoztatást nyújtott, illetve számos intézkedést tett, valamint monitoring rendszerében a Nemzetiségi Önkormányzat működését folyamatosan nyomon követte és követi.

Tekintettel arra, hogy a Nemzetiségi Önkormányzat Bagamér Nagyközség Önkormányzatával és a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatallal együttműködve a vizsgálat időszakában, saját hatáskörében eljárva intézkedett, azaz gondoskodott a nemzetiségi önkormányzat folyószámlájához való hozzáférési jogosultság biztosításáról, valamint a bélyegzőhasználati szabályzat elfogadásáról, továbbá a pénzkezeléssel összefüggő problémák kezeléséről, illetve Bagamér Nagyközség Önkormányzata biztosította a roma nemzetiségi önkormányzat önálló ingatlanban történő ingyenes helyiséghasználatát, így az alapvető jogok biztosa és a nemzetiségi biztoshelyettes ezekkel összefüggésben külön intézkedések megfogalmazását nem tartotta indokoltnak. 

Mindezek mellett azonban a nemzetiségi jogok érvényesülését, valamint a jogbiztonság és az alkotmányos szervek közötti kölcsönös együttműködés követelményét sértő további visszásságok megszüntetése érdekében a biztos és a biztoshelyettes több intézkedést is kezdeményezett. Többek között felkérték Bagamér Nagyközség jegyzőjét és Bagamér Nagyközség Roma Nemzetiségi Önkormányzatának jelenlegi elnökét, hogy a roma nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületi, valamint bizottsági üléseinek összehívására vonatkozó meghívók és a kapcsolódó dokumentumok kézbesítési gyakorlatát változtassa meg olyan formában, hogy az összhangban legyen az Njtv. vonatkozó rendelkezésével és egyidejűleg az átadás-átvétel megtörténtét is igazolja.

Az alapvető jogok biztosa és a nemzetiségi biztoshelyettes felkérte továbbá a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal vezetőjét arra, hogy a jövőben is kísérje kiemelt figyelemmel Bagamér Nagyközség Roma Nemzetiségi Önkormányzatának működését a nemzetiségi jogok hatékony védelme érdekében, továbbá indokolt esetben törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva lépjen fel a nemzetiségi jogok sérelmével járó esetleges visszásságok megelőzése és mielőbbi megszüntetése érdekében. Kérték továbbá, hogy a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal illetékességi területén működő nemzetiségi önkormányzatok saját működési nehézségeinek vagy a helyi önkormányzatok és a nemzetiségi önkormányzatok együttműködési problémáinak észlelése esetén a rendelkezésére álló eszközökkel – különösen egyeztetések, konzultációk szervezésével és szakmai segítség nyújtásával – tegye meg a szükséges intézkedéseket ezek orvoslása érdekében.

Végezetül a biztos és a biztoshelyettes felkérte a nemzetiségpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettest, hogy – az Igazságügyi Minisztériummal, az Országgyűlés Magyarországi Nemzetiségek Bizottságával és az országos nemzetiségi önkormányzatokkal együttműködve – az Njtv. következő módosításánál fontolja meg a jogszabály kiegészítését és pontosítását a nemzetiségi önkormányzat elnökének – átmeneti vagy tartós – akadályoztatása esetén történő helyettesítésének tartalmára, eljárásrendjére, kiemelten a feladat- és hatáskörök szabályszerű átadására-átvételére vonatkozóan.

A közös jelentés teljes szövege itt olvasható.