Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

A kezdeti tiltakozás, a bizalmatlanság, a közbiztonság romlásától való félelem jelentősen csökkent azóta, hogy 2013 második felében Vámosszabadiban létrejött a menedékkérő külföldiek menekülttábora. Székely László ombudsman helyszíni vizsgálata megállapította, hogy a befogadó állomást jogszerűen hozták létre, de problémát jelent a védőnői ellátás hiánya és az életkorhoz kötött védőoltások elmaradása.

Már a menekülttábor terveit is heves tiltakozással fogadták a helyi lakosok. A Győrtől hat kilométerre lévő Vámosszabadi község külterületén létesítendő befogadó állomástól a település közbiztonságát féltették, az ingatlanok áresését jövendölték. Egy vállalkozó a menekülttáborba érkező külföldiekre hivatkozva lemondott egy 120 munkaalkalommal kecsegtető beruházást, egy másik nem bővítette a foglalkoztatottjai számát. Vámosszabadi polgármestere az ombudsmannak panaszbeadványban sérelmezte a társadalmi egyeztetés és a hatásvizsgálat hiányát és annak vizsgálatát kérte, hogy a befogadó állomás létrehozása megfelelt-e a magyar jogrend előírásainak.

Az alapvető jogok biztosa helyszíni ellenőrzésre küldte a munkatársait, akik úgy találták, hogy számottevően csökkent a Vámosszabadi lakói részéről korábban tapasztalható bizalmatlanság, ellenállás. Az intézményben élő külföldiek közül senki sem említette, hogy hogy a helyi lakosság részéről bármiféle ellenségeskedést tapasztalt volna. A menekülttáborban élők Győrben vásárolnak, a gyerekek is oda járnak iskolába, saját orvosi szolgálatuk van, tehát alig találkoznak a vámosszabadi polgárokkal. A javuló közhangulatot mutatta az is, hogy néhány helyi lakos a saját kertjében termett gyümölcsöt adományozott a befogadó állomás lakóinak.

A menekülttábor helyének kijelölése és a tábor  működése megfelel a hatályos jogrend előírásainak – tisztázta az ombudsman. Nincsenek különleges feltételek, bármely ingatlan igénybe vehető, amely alkalmas arra, hogy az ott elhelyezett külföldiek számára a jogszabályban előírt szolgáltatásokat és ellátásokat biztosítsa. Újabb hatásvizsgálatok elvégzését nem indokolta az a tény, hogy a Vámosszabadi külterületén található egykori honvédségi létesítményben immár nem magyar állampolgárokat, hanem külföldieket szállásoltak el. Az állomás létrehozását egyébként az tette szükségessé, hogy Magyarországon csak 2013 első öt hónapjában több mint hatszor annyi – 7300 - menedékkérelmet regisztráltak, mint a megelőző teljes évben és a meglévő intézmények befogadó képességét már nem lehetett növelni.

A helyszíni ellenőrzéskor az intézményben békés hangulat uralkodott, a megnyitás óta eltelt időben semmiféle rendőri intézkedésre, vagy folyamatos rendőri jelenlétre okot adó esemény nem történt.  Az őrszemélyzet tagjai jóindulatúan és udvariasan bánnak a külföldiekkel. Bántalmazásra vagy rossz bánásmódra senki sem panaszkodott, csak az étkezést érte kritika, de ezt a belügyminiszter az alapvető jogok biztosának kezdeményezésére orvosolta.

A befogadó állomáson élő menedékkérők esetében gondot egyrészt a védőnői ellátás - különösen a terhes gondozás - hiánya, másrészt az életkorhoz kötött kötelező védőoltások elmaradása okoz. Jogszabály ugyanis nem mondja ki egyértelműen, kinek a kötelessége az országban tartózkodó, bejelentett lakcímmel nem rendelkező külföldiek védőnői ellátása. A fertőző betegségek és a járványok megelőzésére szolgáló járványügyi rendelet pedig az életkorhoz kötött védőoltásra kötelezett személyek körében nem említi a menedékkérőket, így őket nem is oltják. Az iskolába viszont csak azok a gyerekek iratkozhatnak be, akik tudják igazolni, hogy megkapták a kötelező védőoltásokat. Így az Alaptörvényben foglalt több jog is sérül: ilyen a magzati élet védelméhez, a testi és lelki egészséghez és az oktatáshoz való alapjog.

Az ombudsman mindezek miatt a nemzeti erőforrás miniszterét és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat országos tiszti főorvosát a szükséges rendeletek módosítására és a jelentésben sorolt problémák megoldására kérte.