null Játszani is engedd... Az ombudsman a gyermekek szabadidős jogairól, az állam kötelezettségéről, a társadalom felelősségéről

Az alapvető jogok biztosa az új köznevelési rendszer bevezetése után fontosnak tartaná a tanulók leterheltségének átfogó vizsgálatát, figyelembe véve az ENSZ Gyermekjogi Egyezményében foglalt kötelezettségeket is. Ez egyebek között előírja a pihenéshez, a szabadidő eltöltéséhez való jogokat is.

Az oktatási kormányzat feladata annak meghatározása, mit, milyen időtartamban, hogyan tanítanak az iskolákban, ezért Székely László alapjogi biztos nem kezdeményezett külön ombudsmani intézkedést. Arra azonban egy hivatalból indított vizsgálatának jelentésében felhívta az oktatási kormányzat figyelmét, hogy fontos volna felmérni, milyen mértékben terhelik a tanulókat az új közoktatási rendszerrel járó körülmények. Már évekkel ezelőtt is adatok igazolták: a gyermekek gyakorlatilag „teljes munkaidőben", sőt, a munkavállalókénál gyakran nagyobb óraszámban végzik a számukra előírt iskolai és a tanuláshoz elengedhetetlen otthoni feladataikat. Ezt is figyelembe kell venni akkor, amikor a gyermekek terhelhetőségét is befolyásoló tanulás, a képességeknek megfelelő képzés, vagy a játék, testnevelés-sportolás, pihenés, alvás feltételeiről esik szó, vagy éppen arról, hogyan biztosítható az étkezésük rendszeressége és minősége. 

A biztos vizsgálatában azt igyekezett feltárni, miként valósulnak meg a hazai gyakorlatban a Gyermek jogairól szóló ENSZ Egyezmény 31. cikk 1. pontjában foglaltak. Ezek értelmében a gyermekeknek joguk van a pihenéshez és a szabadidő eltöltéséhez, a koruknak megfelelő játékhoz és szórakoztató tevékenységekhez, szabadon vehetnek részt a kulturális és művészeti életben. A tagállamok mindezt kötelesek elősegíteni, és az Egyezmény kötelezettségként fogalmazza meg a gyermekek számára alkalmas szabadidő-intézmények, szórakoztató, művészeti és kulturális tevékenységek szervezését is.

Az alapvető jogok biztosa ebben a vizsgálatában külön figyelemmel tekintette át a fogyatékossággal élő fiatalok játékhoz, pihenéshez fűződő jogának érvényesülését. Megállapította, hogy bár megindult egyfajta társadalmi szemléletváltozás, további intézkedések szükségesek annak érdekében, hogy ne jótékonysági, hanem emberi jogi kérdés legyen a fogyatékossággal élők számára szükséges esélyegyenlőségi feltételek megteremtése. A jogszabályi szinten biztosított jogok abban az esetben tudnak maradéktalanul érvényesülni, ha a meghirdetett kulturális, sport és szabadidős programok esetében kötelező elemmé válna az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása.

A fogyatékossággal élő gyermeket nevelő családok társadalmi integrációja kevéssé valósul meg, ennek következtében elszigetelődnek a többségi társadalomtól, kimaradnak a többségi társadalomhoz tartozóknak szervezett programokból, nem tudnak élni ugyanazokkal a lehetőségekkel. Sok esetben erőforrások hiányában – az anyagi és a pszichikai terheik miatt – a szülőknek nincs módjuk elvinni a gyermeküket valódi, különösen az integrált szabadidős programokra. Mindezek kompenzálásához erőteljes paradigmaváltásra, fokozott társadalmi toleranciára és szolidaritási készségekre van szükség – hívja fel a figyelmet az ombudsman.