Ismét gyermekvédelmi jelzőrendszerről
null Ismét gyermekvédelmi jelzőrendszerről
Ismét a gyermekvédelmi jelzőrendszerről
AJB-906/2011
A gyermekvédelmi jelzőrendszer nem felelt meg a rendeltetésének, továbbá nem megfelelően kidolgozottak a rendőrség és a bírósági végrehajtó együttműködését szabályozó előírások. Ezt állapította meg az ombudsman, aki a magyar hatóságok eljárását vizsgálta egy nemzetközi gyermek-elhelyezési ügyben.
A kislány apja Franciaországban élő ír állampolgár, anyja magyar. A házaspár válása után mindketten jogosultak voltak a lány nevelésére. Az anya azonban négy évvel ezelőtt az apa beleegyezése nélkül Magyarországra hozta a gyereket. A francia bíróság a kislányt az apánál helyezte el, majd az apa kérelmére a magyar bíróság 2008-ban egy nemzetközi egyezmény alapján kötelezte az anyát, hogy vigye vissza gyermekét Franciaországba, sőt, 2009-ben európai elfogató parancsot is kiadtak a lányszöktető anya ellen. A lánynak és anyjának nyoma veszett, ezért a magyar hatóságok nem tudtak érvényt szerezni bírósági határozatoknak. Az apa kérelmére az Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztalta Magyarországot az elhúzódó bírósági eljárás miatt. Végül 2011 augusztusában a rendőrség megtalálta az anyát, a kislányt pedig átadták a bírósági döntés szerint felügyeletét egyedül ellátó apjának.
Az apa panaszában azt sérelmezte, hogy a magyar hatóságok évek óta nem szereznek érvényt a gyermeke elhelyezéséről rendelkező jogerős francia bírósági döntésnek. Az ombudsmani vizsgálat alatt panasszal fordult a biztoshoz a gyermek anyja is, aki a gyermek átadásának módját sérelmezte. A két panasz összefüggésére tekintettel vizsgálati megállapításait az ombudsman egy jelentésben foglalta össze.
Szabó Máté a hatáskörét megszabó törvényi előírások miatt nem vizsgálhatta a panaszok bírósági eljárásokkal érintett kérdéseit. Azt azonban megállapította, hogy az ombudsman vizsgálatát megelőzően a rendőrségen kívül a gyermekvédelmi jelzőrendszer egyetlen tagja sem észlelte, hogy van egy feladatkörébe tartozó gyermek, aki 150 órát meghaladó iskolai hiányzást „halmozott fel". Miután pedig a kislány engedélyt kapott, hogy tanulmányait magántanulóként folytassa, éveken keresztül nem jelent meg az osztályozóvizsgákon. A hatóságok azt sem tudták, hol tartózkodott a gyermek, ám erről a jogszabályi előírások ellenére sem történt jelzés. Mindezidáig azt se tudni, hogy a konkrét ügyben miért nem teljesítették a kötelezettségüket a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjai.
A rendőrség eljárását – más-más okból – a gyermek mindkét szülője sérelmezte. Az ombudsman viszont a rendelkezésére bocsátott iratokból azt állapította meg, hogy a rendőrség az anya és gyermek körözése során a jogszabályi előírásoknak megfelelően járt el, a végrehajtási eljárásban a bírósági döntés szerint vett részt. Az ombudsman jelentésében megfogalmazza, hogy az ismeretlen helyen tartózkodó anya és gyermeke felkutatása azért húzódhatott el, mert pontosításra szorulna a gyermekátadási eljárásokban a végrehajtó és a rendőrség együttműködésének jogi szabályozása.
A vizsgálat során feltárt, alapvető joggal összefüggő visszásságok jövőbeni elkerülése érdekében az ombudsman az illetékes miniszterekhez fordult.
A teljes jelentés a http://www.obh.hu/allam/jelentes/201100906.rtf oldalon olvasható.