Iskolaválasztással kapcsolatos elhúzódó jogi eljárást érintő ügyben foglalt állást az ombudsman
null Iskolaválasztással kapcsolatos elhúzódó jogi eljárást érintő ügyben foglalt állást az ombudsman
Az érintett ügyfelek tisztességes eljáráshoz fűződő jogával összefüggő visszásságot okoz az elsődlegesen létszámhiányra visszavezethető érdemi döntések késedelmes meghozatala, a gyámhatóságokon tapasztalt létszámhiány miatt nem érvényesülhetett a gyermek legjobb érdekét szolgáló eljárás elve – állapította meg az alapvető jogok biztosa egy iskolaválasztással kapcsolatos elhúzódó jogi eljárást érintő ügyben. Dr. Kozma Ákos ombudsman egyúttal felhívta a figyelmet arra: visszásságot okoz, hogy egymásnak ellentmondó az egyes jogalkalmazók gyakorlata az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseinek értelmezése tekintetében.
Egy édesanya beadványában a gyermeke iskolaválasztásával kapcsolatos elhúzódó gyámhatósági eljárásokat sérelmezte. A panaszos szerint a külön élő, de a panasz benyújtásakor még közös szülői felügyelettel rendelkező szülők között vita alakult ki gyermekük iskolaválasztásának a kérdésében – a vita eldöntése a gyámhatóság hatáskörébe tartozik, a másodfokú hatóság azonban a benyújtott fellebbezés ellenére sem hozott döntést.
Az AJB-746/2020. számú ügyben kiadott jelentésében az alapvető jogok biztosa feltárta, hogy az elsőfokú gyámhatóság és Budapest Főváros Kormányhivatala, mint másodfokú gyámhatóság összesen nyolc döntést hozott – az érdemi döntést jelentős, négy hónapos késéssel hozta csak meg a másodfokú gyámhatóság, ennek vezetője a késedelem okaként az ügyintézők túlterheltségét jelölte meg. Az elhúzódó hatósági eljárás jogkövetkezményeinek érvényesülése tekintetében az ombudsman utalt az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényre, amely az ügyintézési határidő túllépését a hatóság illeték- és díjvisszafizetési kötelezettségével szankcionálja és mentesíti az ügyfelet az eljárási költségek megfizetése alól.
Dr. Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa mindezekkel összefüggésben megállapította, hogy az egyes jogalkalmazók – a hatóságok, a bíróság, a szakmai irányításért felelős Emberi Erőforrások Minisztériuma – gyakorlata a törvény vizsgált rendelkezéseinek értelmezése tekintetében nem koherens, egymásnak ellentmondó, ami visszásságot okoz.
Jelentésében az ombudsman megállapította, hogy a gyámhatóságokon tapasztalt létszámhiány miatt, miszerint az elsődlegesen létszámhiányra visszavezethető érdemi döntések késedelmes meghozatala az érintett ügyfelek tisztességes eljáráshoz fűződő jogával összefüggő visszásságot okoz, nem érvényesülhetett a gyermek legjobb érdekét szolgáló eljárás elve. Intézkedéseinek megfogalmazása során ugyanakkor figyelemmel volt az időközben bekövetkezett változásokra, miszerint a Kormányhivatal 2020 márciusától már nem gyakorol másodfokú hatósági jogkört az első fokon eljáró járási (kerületi) gyámhatóságok által hozott határozatok tekintetében.
Dr. Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa a feltárt visszásságok orvoslása érdekében az igazságügyi miniszterhez fordult, hogy – az emberi erőforrások miniszterével együttműködve – tekintse át, hogy koherens és egyértelmű legyen a jogalkalmazó szervek felé, mikor és mely esetekben keletkezik az ügyintézési határidő túllépése miatt illeték- és díjvisszafizetési kötelezettség, ezzel is biztosítva az észszerű határidőben meghozandó hatósági döntéseket.
A jelentés ide kattintva érhető el.