Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

Hontalan szülők gyermekének állampolgárságáról

Minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy a születésekor anyakönyvezzék, nevet kapjon, állampolgárságot szerezzen. Ez a jog a Magyarországon élő hontalan szülők gyerekének is jár mindaddig, amíg a szülőket megilleti a hontalan státusz. Az ombudsman egy panasz alapján a szakminiszter közbelépését kérte.

Az anya és az apa Afganisztánban született, Magyarországon él, hontalan. Három nagyobb gyermekük magyar állampolgár, a negyediket viszont – aki már elmúlt másfél éves – a hatóságok nem hajlandók magyar állampolgárnak tekinteni. Az apa elküldte panaszát az állampolgári jogok országgyűlési biztosának. Szabó Máté vizsgálati jelentésében arra emlékeztetett, hogy az állampolgárság megszerzése a születési hely alapján kivételes a magyar jogrendszerben. Az egyik ilyen kivételként a magyar állampolgárságról szóló törvény elrendeli, hogy az ellenkező bizonyításáig magyar állampolgárnak kell tekinteni a Magyarországon lakóhellyel rendelkező hontalan szülők Magyarországon született gyermekét.

Az országgyűlési biztos felhívta a figyelmet, hogy a Gyermek jogairól szóló, Magyarországon is kihirdetett ENSZ-egyezmény alapján minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy a születésekor anyakönyvezzék, nevet kapjon, állampolgárságot szerezzen. A gyermekjogi egyezmény kötelezi a részes államokat, közöttük a Magyar Köztársaságot, hogy ezeket a jogokat „hazai törvényhozásuknak és a tárgyra vonatkozó nemzetközi okmányokban vállalt kötelezettségeiknek megfelelően érvényre juttassák, különösen akkor, ha ennek hiányában a gyermek hontalanná válna."

Nincs jogi akadálya annak, hogy az illetékes hatóság a szülők hontalanságának tényét bármikor felülvizsgálja – tisztázta a biztos. Több mint egy éve folyik is egy ilyen eljárás.

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal ugyanis kételkedik abban, hogy a szülők valóban hontalanok. Információja szerint iszlám országokban az ilyen elbocsátás nem jellemző, ezért vitatja az igazolást, amelyet Afganisztán prágai nagykövetsége 1998-ban állított arról, hogy a panaszost és feleségét az afgán állampolgárságból elbocsátották, útleveleiket érvénytelenítették.

A Hivatal felkérte a Külügyminisztériumot az elbocsátó dokumentum afganisztáni beszerzésére, ami időigényes feladat. Erre hivatkozva tájékoztatta a hatóság a hontalan házaspárt úgy, hogy Magyarországon született negyedik gyermeküknek csak letelepedett státust kérhetnek. Az állampolgári jogok biztosa szerint viszont ezzel sérült a jog. Szabó Máté felidézte az állampolgársági törvény rendelkezését: a gyermeket az „ellenkező bizonyításáig", minden további körülménytől függetlenül, azaz a szülők hontalan jogállását felülvizsgáló eljárás alatt is magyar állampolgárnak kell tekinteni. A magyar állampolgárnak alanyi joga – az Alkotmány garantálja – hogy a Magyar Köztársaság területén tartózkodjék. Ezt sértette meg a bevándorlási hivatal, amikor a gyermeknek csak letelepedett státuszt akart engedélyezni – állapította meg az ombudsman.