Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

Pável Ágoston, a magyarországi szlovének első hivatásos tudós kutatója születésének 130. évfordulója adott alkalmat arra, hogy 2016. november 23-án az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalában emléknap szervezésével emlékezzünk egy kiváló ember és tudós munkásságára. Az utolsó igazi polihisztorok egyikeként Pável Ágoston mint tanár, nyelvész, néprajzkutató, költő és műfordító egyaránt maradandót alkotott nem csak szűkebb közössége, a magyarországi szlovének számára, hanem Vas megye szellemi életének egyik legkiemelkedőbb alakjaként a többségi társadalom által is elismert, máig ható kulturális értékeket teremtett.

Az emléknapot Ksenija Skrilec asszony, a Szlovén Köztársaság budapesti nagykövete, a régió országgyűlési képviselői, illetve számos muravidéki és rábavidéki szlovén és magyar település vezetője mellett a hazai szlovén közösség nagy számban megjelent képviselői és számos más hazai nemzetiség vezetői, szószólói is megtisztelték jelenlétükkel.

Szalayné Sándor Erzsébet nemzetiségi ombudsmanhelyettes, a rendezvény egyik fővédnöke köszöntőjében Pável Ágoston életének és művének modern vonásait, máig ható tanulságait emelte ki: olyan tudós volt, aki egyszerre volt lokálpatrióta és európai gondolkodó; büszke szlovén gyökereire, de jó magyar hazafi, a hagyományok iránt elkötelezett, de az új kultúrák megismerésére nyitott ember. A kis létszámú, de nemzetiségi kulturális autonómiáját büszkén megélő magyarországi szlovénség méltóképpen ápolja és teljesíti ki ezt az örökséget. Az ombudsmanhelyettes ezek után az országos és a helyi média felelősségét hangsúlyozta abban, hogy a többségi társadalom számára is láthatóbbá tegyék a muravidéki szlovén nemzetiség értékeit és a határon átnyúló vidékfejlesztési projektek eredményeit és jó gyakorlatait.

Fülöp Attila nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár ünnepi beszédében szintén a magyarországi szlovén közösség aktivitásának intenzitását hangsúlyozta. A stabil szlovén-magyar kapcsolatok, a két nép közötti baráti együttműködés előképeként értékelte a kettős identitás megélését Pável Ágoston munkásságában. Véleménye szerint a szlovén kulturális autonómia példaszerű működése a helyi közösségek aktivitása mellett a stabil nemzetiségi jogszabályi kereteknek és az állam által biztosított növekvő összegű finanszírozásnak köszönhető.

Ezt követően Pável Ágoston lánya, Dr. Simon Endréné Pável Judit emlékezett édesapjára, az emberre és a tanárra, kiemelve családszeretetét, a szülőföldjéhez és az egyszerű kétkezi dolgozó emberekhez fűződő mély kötődését, humánus pedagógiai módszereit.

Székely András Bertalan nemzetiségkutató Pável Ágoston, a „hídépítő" címmel tartott előadást, melyben hangsúlyozta, hogy a tudós nem csak a szlovén és a magyar nép és kultúra közötti kölcsönös megismerést és megértést tartotta fontosnak, hanem többek között horvát és szerb nyelvű műfordításaival az egész délszláv-magyar „szellemi jó viszony" ápolására törekedett.

Mukicsné Kozár Mária néprajzkutató Pável Ágoston szellemi hagyatékát és a Vas megyei szlovén falvakban folytatott néprajzi kutatásait, Rágyanszki György az ELTE BTK Szláv filológiai tanszékének doktorandusz hallgatója pedig Pável Ágoston nyelvészeti munkásságát mutatta be.

A rendezvény zárásaként Kissné Köles Erika szlovén nemzetiségi szószóló Pável Ágoston életművének szépirodalmi vonatkozásait értékelte. Előadásában mindenki számára átélhetően, Pável Ágoston írásainak és költeményeinek segítségével idézte meg milyen szépségeket és kihívásokat rejt „szlovén lélekkel magyartanárnak lenni" és hogyan vezette el a kis faluból, paraszti szülőktől származó tehetséges gyermeket az olvasás szeretete a könyvek, a tudomány és a szépirodalom világába. Pável Ágoston élete és műve így valóban példaértékű lehet mindannyiunk számára abban a tekintetben, hogyan lehet a szülőföldhöz és a nemzetiségi gyökerekhez ragaszkodva a befogadó nemzet kultúráját is a legmagasabb színvonalon művelni és Illyés Gyula szavaival „két nép hű fiaként" valóban hidat építeni a népek között.