Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

Nem volt pénze az életveszélyessé vált háza kötelező helyreállítására – ezért akár félmillióra rúgó behajtható bírsággal fenyegették meg a nagycsaládos panaszost. Az alapvető jogok biztosa a belügyminiszternél kezdeményezte, hogy különítsenek el forrásokat, dolgozzák ki ezek felhasználásának szabályait azokra az esetekre, amikor a hatóság kötelezi a tulajdonost a lakás, épület helyreállítására, ám arra a bent lakónak szociális, vagy más okból nincs pénze és a munkálatokat az önkormányzat kénytelen elvégeztetni.

Az egymást követő szélsőségesen csapadékos, majd száraz időszakok következtében életveszélyes állapotba került a Tiszához közel eső, mélyen fekvő területen engedéllyel épült lakóház. A benne lakó családot ideiglenesen egy önkormányzati bérlakásban helyezték el, de kötelezték arra, hogy a lakhatása megoldására állíttassa helyre a házát. A munkák elvégzésére azonban nem futja sem a tulajdonosnak, sem az önkormányzatnak. Az építésügyi hatóság ennek ellenére 500 ezer forintig terjedő bírsággal fenyegette meg a tulajdonost, aki ráadásul attól is tart, hogy megszűnik a szükséglakás bérlete és a gyermekeivel az utcára kerülhet.

Székely László ombudsman megállapította, hogy az építésügyi hatóság nem vizsgálja az érintett jövedelmi, vagyoni helyzetét, amikor félmilliós bírság kilátásba helyezésével is megkíséreli rászorítani a tulajdonost a helyreállításra. Ez az egyébként is szociálisan rászoruló tulajdonos anyagi terheit tovább súlyosbítja, hiszen az elvégezendő munkák költsége mellett behajtható és behajtandó adóssága keletkezik. A rá nehezedő nyomást tovább fokozza, hogy a házát is elveszítheti, amennyiben nem végzik el a helyreállításhoz szükséges munkákat.

Amennyiben az építési hatóságnak kell megelőlegeznie a költségeket, jelzálogjogot is bejegyeztethet az ingatlan-nyilvántartásba mindaddig, ameddig a tulajdonos meg nem téríti a munkálatok árát. Az eljáró építésügyi hatóságnak azonban sok esetben nem áll rendelkezésére a megfelelő költségvetési forrás, ezért az építésügyi hatósági jogkört gyakorló jegyző eleve nem is hozza meg a megfelelő intézkedéseket, nem kezdődik meg a különben elengedhetetlen helyreállítás. A lakók szociális helyzetét is figyelembe vevő állami - önkormányzati, hatósági - segítség hiányában így visszafordíthatatlan következmények fenyegethetik az érintett emberek életét, testi épségét, ami az állam életvédelmi kötelezettségével összefüggő visszásság bekövetkeztének a közvetlen veszélyét hordozza magában.

Az alapjogi biztos mindezt felmérve a belügyminiszternél kezdeményezte, hogy a nemzetgazdasági miniszterrel együttműködve dolgozzák ki a szociálisan rászoruló személyek lakhatásának megőrzése érdekében szükséges, építésügyi hatóság által felhasználható költségvetési források elkülönítésének és felhasználásának szabályait azokra az esetekre, amikor a hatóság kötelezi a tulajdonost az életveszélyes lakás, épület helyreállítására, ám a munkálatokat maga kénytelen elvégeztetni, mert a tulajdonosnak szociális, vagy más okból nincs rá pénze.

A végrehajtható helyreállítási munkák hatósági úton történő elvégeztetésének kötelezettsége a jelenlegi szabályi feltételek alapján is fennáll, erre figyelemmel a biztos felkérte a közigazgatási és igazságügyi minisztert is, hogy a kormányhivatalok útján hívja fel az építésügyi hatósági jogkörrel rendelkező jegyzők figyelmét a jogszabályi rendelkezések maradéktalan betartására az életveszélyes épületek állapotával kapcsolatos hatósági eljárásokban.