Egy beszédhibás gyermek beiskolázásáról
null Egy beszédhibás gyermek beiskolázásáról
Egy beszédhibás gyermek beiskolázásáról
AJB 2707/2011
Nem kérték az óvoda véleményét, nem értesítették az illetékes jegyzőt, úgy döntöttek egy beszédhibás gyermekről. Az ombudsman szerint a gyermek védelemhez és gondoskodáshoz való joga sérült és a jogbiztonság is csorbult.
Az iskolai oktatásban való részvétel nem csak jog, hanem kötelezettség is, amely alól felmentés nem adható. A tankötelezettség beálltát a törvény két feltétel együttes meglététől, az életkortól, továbbá az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérésétől teszi függővé – foglalta össze az alaphelyzetet Szabó Máté. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa azonban arra is emlékeztetett, hogy amennyiben a nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság javasolja, akkor a hét éves gyermek még egy évig az óvodában maradhat.
A döntési folyamat szokásos kezdete az, hogy a köznapi szóhasználatban iskolaérettségnek nevezett fejlettségi szint elérésének kérdésében az óvoda jogosult állást foglalni, az óvoda nevelőtestülete igazolást állít ki, vagy javasolja, hogy a gyermek maradjon még egy évet óvodai nevelésben. További lehetőségként kezdeményezheti a szakértői és rehabilitációs bizottság vizsgálatát, illetve javasolhatja, hogy a gyermeket a szülő vigye el a nevelési tanácsadóba és ott állapítsák meg, eléggé érett-e az iskolába lépéshez. A szakértői bizottság, illetve a nevelési tanácsadó pedig értesíti a lakóhely szerint illetékes jegyzőt, ha az a véleménye, hogy a gyermeknek további egy évig óvodai nevelésben kellene maradnia.
Az ombudsmanhoz forduló panaszos az óvoda vezetőjének, majd a felülbírálati eljárást lefolytató jegyzőnek az eljárását sérelmezte. A szülők ugyanis kezdeményezték, hogy a Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményben foglaljon állást, ám az óvodavezető és a jegyző a bizottság véleménye dacára úgy döntött, hogy a beszédhibás gyermek kezdje meg az általános iskolai tanulmányait. Az ombudsman ezzel kapcsolatban azt állapította meg, hogy sem az óvoda, sem a jegyző nem tudott a vizsgálatról – ugyanis a Szakértői Bizottság elmulasztotta beszerezni az óvoda nevelőtestületének egyetértését, illetve a jegyzőnek sem küldte meg szakértői véleményét. Kiderült az is, hogy a Szakértői Bizottság ezt a két követelményt következetesen nem érvényesíti a gyakorlatában, eljárását a törvényben foglaltak ellenére csak a szülő kérelmére folytatja le, ezáltal a gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz való jogával, a jogállamiságból fakadó jogbiztonság követelményével és a jogorvoslathoz való joggal összefüggő visszásságot idéz elő.
A teljes jelentés olvasható a http://www.obh.hu/allam/jelentes/201102707.rtf oldalon