Az ügyvédeket sújtó új pénzbírságokról
null Az ügyvédeket sújtó új pénzbírságokról
Az ügyvédeket sújtó új pénzbírságokról
AJB-4650/2012
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény egyes módosításai veszélyeztethetik az ügyvédi védelemhez és a képviselethez való hozzáférést, az eljárási jogi eszközök egyenlőségét, az ügyvédek félelem- és befolyásmentes munkáját – állapította meg az alapvető jogok biztosa. A törvény nem ad lehetőséget az ügyvédi tevékenységgel szembeni kifogások körülményeinek mérlegelésére, de előírja az automatikus pénzbírságot. Az alapvető jogok biztosa, Szabó Máté a megváltozott szabályozásban sérülni látja a jogbiztonságot, a tisztességes eljáráshoz, a tulajdonhoz való jogot, valamint a hátrányos megkülönböztetés tilalmát.
Az új szabályozás értelmében a cégbíróság 50.000 forinttól 900.000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtja azt, aki elmulasztja a cégbejegyzési, vagy változásbejegyzési kérelem bejelentésének határidejét. A cégbíróság megbírságolja a jogi képviselőt, ha az egyszerűsített eljárásban bejegyzett cég egyes benyújtott okiratai nem felelnek meg a jogszabályok rendelkezéseinek. Mérlegelési lehetőség a törvénymódosítás értelmében nincs, a büntetés automatikusan érkezik, ráadásul például az egyszerűsített cégeljárások során úgy is, hogy a cégbíróságok joggyakorlata nem egységes, a bírságolást kiváltó hibákról, hiányosságokról pedig általában jogi egyetemi végzettséggel nem rendelkező bírósági ügyintéző dönt.
A módosítás nem teljes mértékben objektív feltételekhez köt lényegében objektív szankciót – állapította meg az ombudsman. Ez a tendencia az egyszerűsített cégeljárás igénybevételét azzal is veszélyeztetheti, hogy a kockázat – azaz a lehetséges bírság összege – nem áll arányban az érvényesíthető ügyvédi munkadíjakkal.
A közigazgatási és igazságügyi miniszter a törvénymódosítást azzal indokolta, hogy így elejét lehet venni egyes cégek fantomizálódásának, felelősségre lehet vonni egyes vállalkozások csalárd, rosszhiszemű tulajdonosait. Az ombudsman szerint azonban ezek a módosítások nem alkalmasak a miniszter által megjelölt cél elérésére, viszont túlzott felelősséget – és hozzá kapcsolódó szankciót – hárítanak a jogi képviselőre, anélkül, hogy eszközt biztosítanának a rosszhiszemű magatartások kiszűrésére. Ebben a formában a törvénymódosítás nem tesz eleget a jogbiztonság, a tisztességes eljáráshoz, a tulajdonhoz való jog, valamint a hátrányos megkülönböztetés tilalma követelményének – összegezhető az ombudsman álláspontja.
A jelentés a /documents/10180/143994/201204650.rtf/2f83a038-538b-46a3-a036-d125c3c5c04e oldalon olvasható.