Tartalom megjelenítő

null Az ombudsman jelentése egy iskolai fegyelmi eljárás során elkövetett súlyos jogsértésekről

Az ombudsman jelentése egy iskolai fegyelmi eljárás során elkövetett súlyos jogsértésekről

Az alapvető jogok biztosának vizsgálata feltárta, hogy a Makói Katolikus Általános Iskola, illetve annak fenntartója az eljárási garanciák teljes figyelmen kívül hagyásával, súlyosan aggályos, jogszabálysértő módon kezelte egy 8 éves kisgyermek fegyelmi ügyét. Székely László ombudsman szerint a konkrét ügy egyik tanulsága, hogy az iskolai fegyelmi eljárás jelenlegi jogi szabályozása kiegészítésre is szorul, a bizonytalanságok ugyanis könnyen vezethetnek hasonló visszás esetekhez, ezért a szaktárca mielőbbi intézkedését is kérte.

Az alapvető jogok biztosának vizsgálata feltárta, hogy a Makói Katolikus Általános Iskola, illetve annak fenntartója az eljárási garanciák teljes figyelmen kívül hagyásával, súlyosan aggályos, jogszabálysértő módon kezelte egy 8 éves kisgyermek fegyelmi ügyét. Székely László ombudsman szerint a konkrét ügy egyik tanulsága, hogy az iskolai fegyelmi eljárás jelenlegi jogi szabályozása kiegészítésre is szorul, a bizonytalanságok ugyanis könnyen vezethetnek hasonló visszás esetekhez, ezért a szaktárca mielőbbi intézkedését is kérte.

A biztoshoz forduló szülők azt sérelmezték, hogy a Makói Katolikus Általános Iskola akadályozta az első osztályos gyermekük tankötelezettségének teljesítését, vele szemben több alkalommal is jogszerűtlenül kezdeményeztek fegyelmi eljárást, majd kizárták az iskolából, érdemi segítséget pedig az Iskola fenntartójától, a Szent Gellért Katolikus Iskolai Főhatóságtól sem kaptak.

Székely László ombudsman vizsgálata súlyos visszásságokat mutatott ki. Mindenekelőtt azt, hogy a 8 éves tanuló viselkedése kapcsán senki nem tárta fel azokat az okokat, amelyek agresszivitást váltottak ki nála a társaival és tanáraival szemben. A biztos felhívta a figyelmet, hogy egy koránál fogva különösen védett státuszú kisgyermeket vontak eljárás alá, akivel kapcsolatban az intézménynek még fokozottabb lett volna a felelőssége. Nem derült fény arra, hogy az Iskola – iskolapszichológus hiányában – pontosan milyen segítséget nyújtott a tanuló magatartásának megváltoztatásához. A jelentés hangsúlyozza, hogy az iskolai agresszió kérdését a kézenfekvő megtorlás helyett mindig szélesebb összefüggéseiben kell vizsgálni, elemezni kell az erőszakos cselekedet okait, az odavezető tényezőket, körülményeket, egyéni szempontokat. A megelőzésben és a kezelésben pedig nagy szerepe van a pedagógusok képzésének és továbbképzésének, iskolapszichológusok foglalkoztatásának, de legalább elérhetőségük biztosításának.

Az ombudsman rámutatott arra is a jelentésében, hogy az Iskola jogsértő módon olyan fegyelmi vétségért is felelősségre vonta a gyermeket, amely több mint 3 hónappal korábban történt, a fegyelmi megindításáról szóló értesítés nem tartalmazta az egyeztető eljárásra való felhívást, és téves tájékoztatást adtak a távolmaradás következményeiről. A fegyelmi tárgyalás során az Iskola nem biztosította a pártatlan eljárás lefolytatását, a sérelmet szenvedett pedagógusok végig jelen voltak a tárgyaláson, sőt maguk is részt vettek a döntéshozatalban, összeférhetetlenségüket viszont nem jelentették be. Az iskolából való kizárás fegyelmi büntetés megállapítása során csak általános indokolást adtak, nem vették figyelembe az alkalmazás jogszabályi feltételeit és a határozatban elmulasztottak tájékoztatni a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségről.

A jelentés sorolja és elemzi az Iskola nyomásgyakorlásának módozatait, a szabálytalanul lefolytatott egyeztető eljárástól kezdve, ahol a szülőnek átadták a tanuló iskolaváltásáról szóló nyilatkozatot, a fegyelmi eljárás lefolytatásnak egyedi jogszerűtlen körülményein át egészen az iskolából kizáró fegyelmi büntetés azonnali hatályba léptetéséig. Mindehhez hozzájárultak a belső szabályzatok hiányosságai, a helytelen és nem egyértelmű szabályozás. A jelentés kiemeli, hogy ezek után az Iskola fenntartója – a jogszerűség helyreállítása helyett – tovább súlyosbította a hibák és mulasztások miatt keletkezett helyzetet. A fenntartó ugyanis figyelmen kívül hagyta a jogi szabályozást és egy olyan személyt bízott meg a másodfokú döntés meghozatalával, aki arra nem rendelkezik hatáskörrel, és nem is észlelte a fegyelmi eljárás során elkövetett nyilvánvaló, súlyos jogsértéseket.

A jelentés felhívja a figyelmet emellett arra is, hogy az egyedi ügyben feltárt jogsérelmek egy része már a jogalkotás szintjén megelőzhető lett volna. Szükséges lenne az ombudsman szerint a törvényi előírásokkal összhangba hozni a fegyelmi határozat kihirdetése jogintézményét, meg kellene alkotni a diákönkormányzat véleményezési jogával kapcsolatos szabályozást. A tényállás megfelelő tisztázása érdekében pótolni kellene a sértettek, a tanúk meghallgatására vonatkozó külön szabályokat is.

A biztos az emberi erőforrások miniszterétől kérte mindezek alapján, hogy kezdeményezze a fegyelmi eljárás további garanciáit biztosító jogi szabályozás kiegészítését, az iskolapszichológusok kötelező létszámának megállapítására vonatkozó szabályok felülvizsgálatát, a tanulók magatartási problémáinak kezelésével kapcsolatos kurzus elvégzésének kötelező beillesztését a pedagógusok képzésébe, továbbképzésébe. Az ombudsman az Iskola igazgatójánál kezdeményezte, hogy hozza teljes formai és tartalmi összhangba a fegyelmi eljárás belső szabályzatát a hatályos jogszabályokkal, valamint azt, hogy a fegyelmi eljárásokat a jövőben az alapjogi és eljárási jogi garanciák maradéktalan betartásával és az eljárás céljának szem előtt tartásával folytassák le. A fenntartónak pedig a biztos azt javasolta, hogy a jövőben a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően biztosítsa a másodfokú fegyelmi jogkör, eljárás és a döntéshozatal gyakorlásának személyi feltételeit.