null Az ombudsman figyelemmel kíséri az egyházakra vonatkozó szabályozás alakulását

Többen, köztük Mesterházy Attila országgyűlési képviselő kezdeményezték, hogy az ombudsman forduljon az Alkotmánybírósághoz az egyházügyi törvény 2013. évi módosítása miatt. A beadványozók elsődlegesen azt kifogásolták, hogy az egyházi státuszról politikai alapú döntés születik, amellyel szemben az érdemi jogorvoslat hiányzik, továbbá, hogy az adó 1%-át nem minden vallási közösség számára lehet felajánlan

Válaszában Székely László alapjogi biztos rámutatott, hogy a beadványhoz kapcsolódó egyes kérdésekben hivatali elődje már kezdeményezte az Alkotmánybíróság eljárását, amely több rendelkezést visszaható hatállyal meg is semmisített. 2014 áprilisában pedig a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága állapította meg egy konkrét ügyben, hogy az egyházügyi törvény alkalmazása sérti a panaszosoknak az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglalt jogait. A Bíróság felhívta a magyar kormányt, hogy tárgyaljon a vizsgált ügy felpereseivel, és hat hónapon belül tájékoztassa a Bíróságot az elért eredményekről.

Az ombudsmani intézmény rendeltetéséből az következik, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulás hatáskörével a biztos akkor éljen, ha az alapjog-sértő helyzet orvoslása más úton nem látszik elérhetőnek – állapította meg Székely László. Jelen esetben a Bíróság a Kormányt szólította fel cselekvésre, így – a Bíróság döntésében meghatározott határidő elteltéig – az alapvető jogok biztosának fellépése nem időszerű. Mindemellett az ombudsman a felelősségének érzi, hogy figyelemmel kísérje a vallásszabadság érvényesülését és szükség esetén megtegye a kellő intézkedéseket.