Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

Székely László ombudsman szerint a kötelező felvételt biztosító iskola nem hivatkozhat sem helyhiányra, sem pedig a szülői nyilatkozatokkal kapcsolatos aggályokra, hanem fel kell vennie a felvételi körzetében élő gyermeket. Ellenkező gyakorlat esetén nemcsak a tankötelezettség szenved csorbát, hanem a gyermekek és a szülők alapvető jogai is.

Egy édesanya kérte a biztos segítségét a tankötelessé vált gyermeke iskolai beiratkozása ügyében. Gyermekét a felvételi körzetben lévő újbudai Teleki Blanka Általános Iskolába kívánta beíratni, ahová a gyermek nagyobb testvére is jár. Az igazgató helyhiányra hivatkozva elutasította a felvételi kérelmet. A panaszos szerint a döntéshozatal során problémát okozott, hogy a gyermek édesapjától külön élnek, de a szülői felügyeleti jogot közösen gyakorolják. Kifogásolta ezzel összefüggésben a gyámhivatal eljárását is, mivel az a kérelem ellenére sem döntött az iskola megválasztásával kapcsolatos szülői vitában.

A vizsgálat feltárta, hogy az általános iskolába a gyermeket a kötelezettség dacára azért nem vehették fel, mert a fenntartó nem tette lehetővé a körzet gyermeklétszámának megfelelő számú osztály elindítását. Az ombudsman megállapította, hogy ehhez a jogsértő helyzethez járult hozzá az iskola igazgatójának önkényes, objektív szempontokat nélkülöző elutasító döntése, amelyet ráadásul a jogorvoslat során a törvényes működésért felelős fenntartó is jóváhagyott.

A biztos jelentésében rámutatott, hogy a panaszos eközben – az iskolaválasztásához szükséges apai közreműködés hiánya miatt – a gyámhatóságnál hiába kezdeményezte a közös szülői felügyeleti jog gyakorlásának körébe tartozó együttes döntés meghozatalát. Mindez pedig oda vezetett, hogy magával a panaszossal szemben indult szabálysértési eljárás, mert a tankötelezettség elmulasztása miatt feljelentette őt a gyámhatóság elsőfokú nem jogerős, tehát nem végrehajtható döntése alapján kijelölt iskola igazgatója.

A jelentés hangsúlyozza, hogy kormányhivatalnak a várható tanköteles korú gyermekek létszámára tekintettel úgy kell kialakítania az iskolák felvételi körzetét, hogy emellett az iskolák el tudják látni a feladataikat, illetve az intézményvezetők eleget tudjanak tenni a felvételi kötelezettség teljesítésének. A fenntartónak pedig úgy kell megszerveznie az ellátást, hogy az iskola minden olyan jelentkezőt fel tudjon venni, akiknek a felvételét jogszabályok előírják, ugyanakkor az osztálylétszámra vonatkozó rendelkezések se sérüljenek. A biztos kiemelte, hogy a fenntartó nem mentesülhet a jogi kötelezettségei alól.

A jelentés azt is rögzíti, hogy az iskola igazgatója a körzetbe tartozó gyermekek jelentkezését nem utasíthatja el arra hivatkozással, hogy a külön élő szülők nem nyilatkoztak a szülői felügyelet gyakorlásáról. A kötelező felvételt biztosító iskola funkciója ugyanis éppen az, hogy a körzetébe tartozó valamennyi tanköteles korba lépett kisgyermek felvételét garantálja, még abban az esetben is, ha más – a szülők által választott – iskola a gyermek jelentkezési kérelmét elutasította. Az ombudsman rámutatott, hogy alapjogi szempontból visszás az a jogértelmezési gyakorlat, amely a szülőtől ebben az esetben további nyilatkozatok benyújtását követeli meg. Ez ugyanis különösen alkalmas arra, hogy ellehetetlenítse a tankötelezettség teljesítését, a mulasztás pedig jogkövetkezményekkel jár.

Az ombudsman felkérte a KLIK elnökét, hogy a panaszos egyedi ügyében tegye meg a szükséges intézkedéseket Az alapjogi biztos kérte továbbá azt is, hogy a KLIK elnöke vizsgálja felül az iskolai beiratkozásnál megkövetelt, a szülői felügyeleti jog gyakorlásával kapcsolatos iskolai eljárásokat, továbbá a vizsgálattal érintett szervek vezetőitől azt kérte, hogy a jövőben a jelentésben foglaltaknak megfelelően járjanak el.