null Az élelmiszerbiztonsági Jogsértési Listával kapcsolatos visszásságokról

Az élelmiszerbiztonsági Jogsértési Listával kapcsolatos visszásságokról

(AJB 4191/2009)

 

A földművelésiügyi miniszternek csak arra van törvényi felhatalmazása, hogy az élelmiszerbiztonság jogszabályi előírásainak megsértése esetén nyilvánosságra hozza a jogsértő személy vagy szervezet nevét és a jogsértéssel kapcsolatos további információkat. A minisztériumnak nincs jogi lehetősége arra, hogy már a jogsértés jogerős megállapítását megelőzően bárkit is a honlapján található jogsértési listán szerepeltessen figyelmeztetett Szabó Máté ombudsman.

 

Jogerős hatósági határozat nélkül került fel a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) honlapján vezetett élelmiszerbiztonsági jogsértési listára – panaszolta egy élelmiszeripari és kereskedelmi társaság. Kifogásolta azt is, hogy nem kapott megfelelő tájékoztatás arról, milyen módon lehetséges a törlés a listáról. Mivel az ügyben a jogbiztonság követelményével, valamint a tisztességes eljáráshoz való joggal kapcsolatos visszásság gyanúja merült fel, a biztos vizsgálatot indított és tájékoztatást kért a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztertől.

A miniszter tájékoztatása szerint a jogsértési listán nem csupán azokat az információkat szükséges nyilvánosságra hoznia, amelyek az élelmiszerbiztonsági jogsértést jogerősen megállapító, végrehajthatóvá nyilvánított határozatokban szerepelnek.. Az Alkotmányból eredő egészségvédelmi, fogyasztóvédelmi feladatának és az uniós szabályozásból következő kötelezettségének megfelelően már pusztán a jogsértés gyanúja esetén is mielőbb tájékoztatnia kell a lakosságot a nem biztonságos, vagy egészségügyi kockázatokat jelentő termékekről – érvelt a miniszter. Szerinte ez nem minősülhet szankciónak, így a vizsgálattal érintetteket sem szükséges erről külön értesíteni, egyébként pedig az élelmiszerlánc törvény alapján a jogsértés jogerős megállapításától számított két év elteltével a minisztérium automatikusan törli a listáról a jogsértőt.

Az ombudsman ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy a problémát a gyakorlatban éppen a két eltérő rendeltetésű és célú jogi eszköz összemosása okozza. Meg kell különböztetni ugyanis az élelmiszerbiztonsági jogsértések elkövetésének nyilvánosságra hozatalát, mint szankciót, valamint élelmiszerbiztonsági veszélyhelyzetben a lakosság tájékoztatását, mint megelőző intézkedést. A miniszternek a törvény alapján lehetősége van arra, hogy megelőző intézkedésként, rendkívüli esemény, például súlyos élelmiszer-hamisítás esetén, a veszély elhárítása érdekében közérdekű közleményben adjon gyors tájékoztatást a lakosságnak. 

A biztos szerint a vizsgált ügyben az élelmiszerlánc-törvény a miniszternek kizárólag arra ad felhatalmazást, hogy a jogszabályi előírások megsértése esetén hozza nyilvánosságra a jogsértő személy vagy szervezet nevét és jogsértéssel kapcsolatos további információkat. A hatósági határozatnak magának kell tartalmaznia azt a tájékoztatást, hogy a minisztérium hivatalos lapjában és honlapján kötelezően megjelenteti a jogsértő nevét, címét, valamint a jogsértéssel kapcsolatos alapvető információkat. Az FVM azonban a vizsgálat elrendelése után, de még az élelmiszerbiztonsági jogsértés jogerős megállapítását megelőzően tette a céget a honlapon található jogsértési listára, eljárásával pedig a biztos megállapítása szerint a panaszos társaság tisztességes eljáráshoz és hírnévhez való jogával összefüggő visszásságot okozott.

Az ombudsman az FVM honlapján található Jogsértési Listával kapcsolatban megállapította, hogy a táblázat hiányos, következetlen, a jogsértésekkel kapcsolatos információkat nem egységes kritériumok szerint tartalmazza, így még az élelmiszerlánc-törvényben rögzített feltételeknek sem felel meg. Mindez a jogbiztonság követelményének sérelmét okozza.

Az ombudsman felkérte a minisztert, tegye meg a szükséges intézkedéseket, hogy a Jogsértési Listára kizárólag a jogsértés jogerős megállapítását követően, egységes szempontrendszer alapján, teljes körűen, az élelmiszerlánc törvény rendelkezéseinek megfelelően kerüljenek fel az információk. Az országgyűlési biztos szerint a tisztességes eljáráshoz való jogot sérti, hogy a listáról akkor sem törlik automatikusan a bejegyzést, ha a bíróság a határozatot a jogsértés jogerős megállapításától számított két éven belül hatályon kívül helyezi. Ezért az ombudsman javasolta a miniszternek, hogy kezdeményezze az élelmiszerlánc törvény módosítását.