null Az alapvető jogok biztosa az online pénztárgépek akadálymentességének hiányáról, a vak és gyengénlátó személyek egyenlő esélyű hozzáférésének fontosságáról

Az alapvető jogok biztosa szerint alapjogi visszásságot okoz, illetve a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló Egyezményben (CRPD) meghatározott nemzetközi kötelezettségeknek sem felel meg az az előírás, hogy a vak és gyengénlátó vállalkozók, munkavállalók csak online pénztárgéppel tehetnek eleget a nyugtaadási kötelezettségüknek. Ez a berendezés az ő számukra ugyanis jelenleg nem akadálymentes. Székely László ombudsman ajánlásában a nemzetgazdasági miniszter mielőbbi intézkedését kérte.

Egy látássérült, masszőrként dolgozó panaszos arról számolt be az alapvető jogok biztosának, hogy megvásárolta a 2017. január 1-től kötelezően alkalmazandó online pénztárgépet, de az nem akadálymentesített, vagyis vak emberként nem tudja használni, így a jogszabályban meghatározott kötelezettségeit sem tudja teljesíteni. A panaszos a biztos vizsgálatát kérte, mert használható megoldás hiányában a munkavégzését kénytelen felfüggeszteni.

A fogyatékossággal élő személyek jogainak védelméért külön is felelős biztos vizsgálatot indított az ügyben. Székely László jelentésében megállapította, hogy a Munka Törvénykönyve és a Fogyatékos személyek jogairól szóló törvény alapvetően a munkáltatók kötelezettségeként határozzák meg, hogy biztosítsák a fogyatékossággal élő munkavállalóik számára az egyenlő eséllyel hozzáférhető munkakörülményeket. Az ombudsman ugyanakkor rámutatott, hogy az adófizetés, mint a közteherviselés fontos része az Alaptörvényben rögzített általános állampolgári kötelesség, ezért nélkülözhetetlen, hogy a kötelezettség teljesítésének eszközét, jelen esetben a pénztárgép használatát a vak és látássérült munkavállalók számára is hozzáférhetővé, akadálymentessé tegyék. 

Az ombudsman hangsúlyozta azt is, hogy a CRPD alapelvei – így különösen az egyéni autonómia, a saját döntés meghozatalának szabadsága és a személyek függetlenségének tisztelete, a teljes és hatékony társadalmi részvétel, a tényleges hozzáférhetőség – általános érvényű, a részletszabályokon végighúzódó, az egyes konkrét előírások hátterét jelentő alapvető követelmények. A biztos szerint a CRPD rendelkezései alapján az online pénztárgépek akadálymentessége garantálná a vak és gyengénlátó személyek munkához való jogának érvényesülését. A jelentés rögzíti, hogy az észszerű alkalmazkodásnak, az egyenlő esélyű hozzáférésnek fokozottan érvényesülnie kell, és mindezek elválaszthatatlanok a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adózási tevékenység feltételeitől. A biztos felhívta a figyelmet, hogy az akadálymentesség biztosításának hiányában az online pénztárgép használatának előírása nem egyeztethető össze az egyenlő bánásmód követelményével, a CRPD rendelkezéseivel.

Az ombudsman jelentésében előremutatónak nevezte azt, hogy a megkeresett Nemzetgazdasági Minisztérium válaszában előzetes együttműködési szándékáról tájékoztatta: az online pénztárgépek akadálymentesítését garantáló követelmények meghatározásakor a minisztérium számít a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) fejlesztési javaslataira. Székely László a nemzetgazdasági minisztertől kérte, hogy – az érintett érdekképviseleti szervezetek bevonásával, az általuk tett javaslatok és a rendelkezésre álló lehetőségek egyidejű figyelembevételével – kezdeményezze az online pénztárgépek használatát előíró rendelet módosítását, hogy a vak, gyengénlátó emberek számára is biztosítsák az egyenlő esélyű alkalmazás lehetőségét.