Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

Az alapjogi biztos szerint komoly problémát jelent a gyakorlatban, hogy a fővárosban és megyék döntő többségében az első- és másodfokú gyámhatóságok jelentős része létszámhiány miatt nem képes tartani az ügyintézési határidőket, a hatóságok bizonyítottan túlterheltek. Székely László ombudsman az eljárások lefolytatásának akadályai között szabályozási problémákat tárt fel és ismét felhívta a figyelmet a fluktuáció kapcsán a képzések, a továbbképzések, a szupervízió alkalmazásának fontosságára, továbbá az eseti döntéstárak, módszertani levelek szerepére.

Egyedi ügyekben folytatott eljárásai során az ombudsmant az elsőfokú és másodfokú gyámhatóságok vezetői arról tájékoztatták, hogy az ügyintézési határidőt azért nem tudják tartani, mert a munkatársaik túlterheltek, az ügyforgalomhoz képest kevés a státusz, a meglevő munkahelyeket sem tudják megfelelően képzett munkatársakkal betölteni. A gyámhatósági munkában a kellő létszám és szakértelem hiányában nem érvényesülhet maradéktalanul a gyermek legjobb érdekét szolgáló eljárás elve, így a biztos hivatalból vizsgálatot indított és a kormányhivatalok gyámügyi főosztályainak vezetőitől részletes tájékoztatást kért. Kiderült, hogy a fővárosban az adatszolgáltatás idején a gyámhatóságok az engedélyezett létszámmal látták el a feladatukat, 5 olyan megye volt, ahol az engedélyezett létszámnál többen, 14 megyében azonban az engedélyezettnél kevesebben dolgoztak, több helyen jelentős volt az eltérés. A fővárosban és a 19 megyéből 16 megyében a feladatokat túlterheltség nélkül csak a jelenleginél több munkatárssal tudnák ellátni.

A közigazgatási hatósági eljárási törvény (Ket.) értemében az érdemi döntést az eljárás megindulását számított 21 napon belül kell meghozni és gondoskodni kell a döntés közléséről (e határidő 15 munkanapnak felel meg). Késedelem nélküli ügyintézésről mindössze egy megye számolt be a biztosnak. A fővárosban és 18 megyében a Ket. által rögzített határidőt meghaladóan születtek érdemi döntések, a leghosszabb idejű, akár 120 napos ügyintézésről nem meglepő módon a jelenleg legnagyobb szakemberhiánnyal küzdő Pest megyéből érkezett információ. Az adatok alapján megállapítható volt, hogy a megyék többségében a gyámhatósági feladatokat a 2015. január 1-jén meghatározott létszámnál kevesebb munkatárs látja el, a gyámhatóságoknál pedig szakügyintézőként középfokú végzettségű munkatársak is dolgoznak.

Az ombudsman mindezek nyomán arra figyelmeztetett, hogy a gyermeki jogok érvényesülése szempontjából aggályos a szakértelem, illetve a szükséges létszám hiánya, az érdemi döntések késedelmes meghozatala, ami sérti az érintett ügyfelek tisztességes eljáráshoz fűződő jogát is. A biztos felkérte az emberi erőforrások miniszterét, hogy vizsgálja felül a gyámhatósági feladatokat ellátó egységek létszámkeretét és ahol kell, tegye meg a szükséges intézkedéseket, fontolja meg a további informatikai fejlesztések lehetőségét és azt, miként lehetne csökkenteni az adminisztratív terheket.

A biztos a személyi feltételek mellett áttekintette azokat a jogi szabályokat, amelyek az adatszolgáltatók szerint indokolatlanul hátráltathatják az ügyintézést. A jelentés kitér arra, hogy ha a hatóság megállapítja, hogy nem folytatható le sommás (egyszerűsített) eljárás, akkor a Ket. 2016. január 1-jétől hatályos módosítása szerint a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül függő hatályú döntést hoznak. Vagyis amennyiben 2 hónapon belül nem születik döntés, a hatóság köteles az ügyfél részére megfizetni az eljárási díjat. Az adatszolgáltatók aggályosnak tartják, hogy a függő hatályú végzések jogerőssé válásának és a jogkövetkezményeknek a megakadályozására – legkésőbb a határidő utolsó napján – a hatóságok a tényállás teljes feltárása nélkül is döntést hoznak. 20l6 első félévében ezért eddig nem tapasztalt mértékben kellett elsőfokú döntéseket másodfokon megváltoztatni, vagy kiegészítő bizonyítást lefolytatni.

A biztos kiemelte, hogy a gyámhatóság által hozott döntések komoly következménnyel járnak, sorsokat befolyásolnak, a legszemélyesebb kapcsolatokról határoznak. Az ombudsman megállapította, hogy a gyámhatósági eljárások specifikus jellegére tekintettel nem levő gyorsító elemek automatikus, nem kellően differenciált alkalmazása hatásában alkalmas arra, hogy visszás helyzetet idézzen elő, és nem mindig a leggyorsabban meghozott döntés szolgálja a gyermek legjobb érdekét. A biztos ezért kezdeményezte a miniszternél, hogy vizsgálja meg a differenciált szabályozás kialakításának a lehetőségét, ideértve a függő hatályú végzés meghozatalának mellőzését, az eljárás felfüggesztésének a biztosítását.

Az ombudsman fontosnak tartja a fluktuáció csökkentését, mind a gyámhatóságokon dolgozó, nagy tapasztalattal, szakmai tudással és empátiás képességgel rendelkező, mind a belépő, fiatal szakemberek anyagi, társadalmi megbecsülését, a szakterületen való megtartását. Székely László szerint a visszásságok hatékonyabb megelőzése érdekében nagy szükség lenne a munkatársak kiégését megelőző szupervízióra és a célzott képzésekre, az újonnan belépő munkatársak elméleti és gyakorlati képzésére, a szakterületen régebben dolgozók szakirányú továbbképzésére, így ezek biztosítására kérte fel az emberi erőforrások miniszterét. A jelentés kitér rá, hogy több ombudsmani vizsgálat tárt fel nem megfelelő jogértelmezésre visszavezethető problémás joggyakorlatot, a biztos szerint ezért indokolt lenne gyámügyi eseti döntéstár és módszertani levelek kiadása, így a biztos ezek mielőbbi előkészítését is kezdeményezte a szaktárcánál.