Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

Az alapvető jogok biztosa 2018 novemberében hivatalból, a helyszíni ellenőrzés keretében tekintette át a korábbi ajánlásai nyomán a Zalaegerszegi Gyermekotthon működését, az ott nevelkedő gyermekek jogainak érvényesülését. Székely László ombudsman látott ugyan az intézményben kisebb előrelépéseket, azonban további komolyabb intézkedések szükségesek. A tárgyi feltételek, az oktatási lehetőségek, az étkeztetés kapcsán korábban feltárt problémák ugyanis az utóvizsgálat időpontjában is fennálltak, azokat nem orvosolták megfelelően.

2016-ban a biztos helyszíni ellenőrzéssel hivatalból vizsgálta az Emberi Erőforrások Minisztériuma Zalaegerszegi Gyermekotthonának viszonyait. Az akkori jelentésben az ombudsman komoly konkrét és rendszerszintű alapjogi visszásságokat tárt fel a Gyermekotthon működésében, illetve az ott gondozott gyermekekkel való bánásmódban. A megállapítások nyomán, a problémák orvoslására Székely László ajánlásokat fogalmazott meg az intézménynek, a fenntartónak és a szaktárcának. Az alapjogi biztos 2018 novemberében, ugyancsak hivatalból helyszíni utóvizsgálatot rendelt el az ajánlások gyakorlati megvalósulásának ellenőrzésére, az intézményben gondozott gyermekek jogai érvényesülését szolgáló változások és az akadályozó körülmények áttekintésére.

Az utóvizsgálat nem tárt fel visszásságot a Gyermekotthonban nevelkedő gyermekek személyes szabadságát korlátozó intézkedésekkel kapcsolatban. Az ombudsman jelentése ugyanakkor a korábbi jelentéshez hasonlóan újra rögzíti, hogy a jogi szabályozás tekintetében még mindig komoly adósságok vannak. Sérti a jogbiztonság követelményét, továbbá a speciális gyermekvédelmi szakellátási intézményekben élő gyermekek jogait a szabadságkorlátozásuk pontos jogszabályi hátterének hiánya. A szaktárca még 2016-ban létrehozott ugyan egy munkacsoportot a speciális gyermekotthonok működését érintő jogszabály-módosítások előkészítésére, ennek azonban sajnálatosan továbbra sincs kézzelfogható eredménye. A biztos szerint ezen a téren gyorsabb lépések kellenek.

A vizsgálat megállapította, hogy a fenntartó Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság nem ellenőrizte, hogy megvalósultak-e a korábbi jelentés nyomán elrendelt intézkedések. A Gyermekotthon területén továbbra sincs mindenhol kifüggesztve a házirend. Pozitív változás, hogy a dolgozók agressziókezelő tréningen vesznek részt, valamint igyekeznek a gyermekek szabadidejét értelmes tevékenységekkel kitölteni, energiájukat sporttal levezetni. Az intézmény zárt jellegéből adódóan, a gondozott gyermekek speciális szükségletei miatt azonban a súlyos kortárs agresszió továbbra is jelen van – derült ki abból, amit az ombudsman utóvizsgálatot végző munkatársai a szakmai vezetőtől és a gyermekektől hallottak. Ezért az alapvető jogok biztosa fontosnak tartja a szakdolgozók és a gondozott gyermekek körében az agressziókezeléssel kapcsolatos tréningek, illetve foglalkozások további folyamatos szervezését, illetve a Gyermekotthon munkatársainak fokozott gondosságát annak érdekében, hogy minél jobban meg tudják előzni a gyermekek egymás közti bántalmazását. 

Az utóvizsgálat a 2016-os megállapításokhoz képest nem tapasztalt érdemi előrelépést a Gyermekotthonban élő gyermekek oktatásának kérdésében: továbbra sem biztosított, hogy a 8. évfolyamot befejező tanulók a képességeiknek megfelelően tudjanak tovább tanulni. A korábbi jelentés aggályosnak találta annak gyakorlatát, ahogyan a gyermekek automatikusan magántanulóvá válnak. E kérdéssel kapcsolatban azóta sincs kedvező változás. A vizsgálat emellett újra azt mutatta, hogy az étkeztetés sem megfelelő: pusztán az étlapok alapján nem dönthető el az sem, hogy a gyermekek hozzájutnak-e a korosztályuknak megfelelő mennyiségű energiaszükséglethez, valamint az sem, hogy az elfogyasztott élelmiszerek minősége és mennyisége megfelel-e az egészséges táplálkozás jogszabályi követelményeinek. Az azonban az étkezések egyoldalúságára, illetve a táplálkozás minőségi követelményeinek betarthatatlanságára utal, hogy szűkös a Gyermekotthonban rendelkezésre álló étkeztetési normatíva, amely az ebéd költségein kívül csupán fejenként 486 forintot irányoz elő további napi négy étkezésre. Ebből az összegből nyilvánvalóan nem biztosítható a minőségi és mennyiségi követelményeknek megfelelő étkeztetés.

A jelentés tartalmazza, hogy a gyermekvédelmi gyámok feladatellátása kapcsán a helyszíni vizsgálat visszásságot nem tárt fel. A biztos üdvözölte, hogy az utóbbi időben nem következett be változás a gyermekvédelmi gyámok személyében. A létszámadatok alapján megállapítható volt, hogy – 1 fő pszichológus kivételével – az intézmény a jogszabályi létszámminimum normáit meghaladóan foglalkoztat szakdolgozókat. A gyermekfelügyelők negyede azonban rövid ideje lépett csak munkába, és egyikük szakképzettsége sem megfelelő. A jelentés foglalkozott az egyidejűleg kettős különleges szükségletű, vagyis tartósan beteg vagy fogyatékossággal élő és speciális, súlyos magatartási problémákkal vagy pszichés tünetekkel küzdő, illetve pszichoaktív szert használó gyermekek ellátásával. Az ombudsman ismét megállapította, hogy komoly alapjogi és gyakorlati aggályokat vet fel, hogy a Gyermekotthonban élő, kettős szükségletű gyermekek létszáma nagyobb, mint amit a jogszabály engedélyez. 

A biztos a helyszíni bejárás tapasztalatai alapján megállapította, hogy a Gyermekotthon hiányos tárgyi körülményei az érintett gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz való jogával összefüggő súlyos visszásságot okoznak. Az épületekben a bútorzat, a vizesblokkok állapota folyamatosan romlik, a bútorok cseréjére, a felújításra nagyobb összeget nem tudnak fordítani, a természetes állagromlást és a gyermekek által elkövetett rongálásokat legfeljebb „tűzoltómunkával” próbálják javítani. A jelenlegi lepusztult, sivár környezet a Gyermekotthonban élő gyermekeket további rongálásra készteti. A biztos a visszásságok orvoslása érdekében ajánlásaival ismét a miniszterhez, a fenntartó Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság vezetőjéhez, valamint a Gyermekotthon igazgatójához fordult.