Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

Az alkotmánybírósági beadványokról

AJB-1681/2012

Alkotmánybírósági döntést igénylő 35 állampolgári beadvány érkezett az idén eddig az alapvető jogok biztosához, némelyik igen széles, több alapjogot érintő felülvizsgálatot igényel. Ugyanakkor az alapvető jogok biztosa fenntartja, illetve megerősíti az országgyűlési biztosok által korábban benyújtott alkotmánybírósági indítványok egy részét is.

35 beadvány érkezett Szabó Mátéhoz 2012-ben, több az alapvető jogok és intézmények egész sorának felülvizsgálatát javasolja az ombudsmannak. Szerepel körükben a felsőoktatási törvény, az egyesülési jog, a sztrájktörvény, a devizahitel-törlesztésről szóló jogszabály, a nyugdíjjal és a magánnyugdíj-pénztári tagsággal összefüggő kérdések, és az adójogszabályok felülvizsgálata is – azaz napjaink közéleti-alkotmányjogi vitáinak majd minden „forró" témája. Az egyre több, naponta érkező újabb és újabb beadvány sok munkát ró az alapvető jogok biztosának munkatársaira.

A biztos fenntartja indítványait, amelyeket még korábban, az állampolgári jogok országgyűlési biztosaként utólagos normakontrollra nyújtott be az Alkotmánybíróságnak a jogszerű rendőri intézkedésnek való ellenszegülés tárgyában, a sztrájktörvénnyel és a fogvatartottak egészségügyi ellátásának szabályozásával kapcsolatosan, a guberálás, valamint a közterületek életvitelszerű használatának szankcionálása miatt.

A korábban önálló ombudsmanok alkotmánybírósági beadványait is az alapvető jogok biztosa tarthatja fenn. A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa a dunakeszi láppal, valamint a pátyi golfpálya-projekttel kapcsolatos indítványaiban azonban nem kizárólag az önkormányzati rendelet alkotmányellenességét kifogásolta, hanem egyidejűleg más jogszabályba ütközésükre is hivatkozott, ezek elbírálására pedig az új szabályok értelmében az Alkotmánybíróságnak már nincsen hatásköre. Az alapvető jogok biztosa levélben fordult a Pest Megyei Kormányhivatalhoz, hogy az vizsgálja meg az indítványokkal érintett önkormányzati rendeleteknek és határozatoknak a jogszabályokkal való összhangját. Szabó Máté szerint viszont az Alaptörvény életbe lépésével okafogyottá vált az az eljárás, amelyet a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa még tavaly év végén kezdeményezett az Alkotmánybíróságon az új ombudsmantörvény egyes rendelkezéseinek alkotmányellenessége tárgyában, ezért az eljárás megszüntetését kérte.

Az ombudsman az Alaptörvény egyes rendelkezéseinek értelmezését január 1-je óta nem jogosult kezdeményezni. Ezért nem tartható fent sem a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának az az indítványa, amely az országos kisebbségi önkormányzatok jogalkotást érintő véleményezési, illetve egyetértési jogával foglalkozik, sem pedig a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának a telepengedélyezés rendjével kapcsolatos indítványának teljes eredeti tartalma.

Sajátos az adatvédelem és az információszabadság körében dolgozó korábbi biztosok még el nem bírált alkotmánybírósági beadványaival kapcsolatos helyzet. Az alapvető jogok biztosa ebben a vonatkozásban ugyan jogutód, azonban a további szakmai feladatokat a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, Péterfalvi Attila – 2001-2007 között maga is ombudsman – látja el. Szabó Máté ezért az ő szakmai véleménye alapján dönt majd az indítványok fenntartásáról.