null Alkotmánybírósági indítvány az építési törvény módosításával kapcsolatban

Alkotmánybírósági indítvány az építési törvény módosításával kapcsolatban

AJB-4492/2012

 

Alaptörvény-ellenesek és nemzetközi szerződésbe ütköznek a nemrég módosított építési törvény összevont telepítési eljárásra vonatkozó rendelkezései, ezért a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese, Szabó Marcel javaslata alapján azok megsemmisítését kezdeményezte Szabó Máté alapjogi biztos az Alkotmánybíróságnál.

A törvénymódosítást megelőzően több (településrendezési, környezetvédelmi, talajvédelmi, erdővédelmi, régészeti feltárási, építési engedélyeztetési stb.) eljárás előzött meg egy beruházást. A törvénymódosítás nyomán a jövőben – a beruházó kérése alapján – ezeket egyetlen eljárás, az összevont telepítési eljárás keretében lehet majd lefolytatni. Így az építési hatóság egyetlen lezáró határozatot, úgynevezett integrált építési engedélyt ad ki, amely a többi korábbi külön engedélyt is magában foglalja. A szabályozás célja az engedélyezési folyamat gyorsítása, hatékonyabbá tétele. Egységesül a jogorvoslati eljárás is, vagyis az egyes engedélyeket az ügyfelek már nem külön-külön fellebbezéssel, hanem csak az egész összevont eljárást lezáró határozattal szembeni egységes jogorvoslati kérelemben támadhatják meg.

A törvénymódosítás az ombudsman szerint egyebek mellett a környezetvédelmi engedélyezés garanciális jelentőségű szabályainak is ellentmond, mert a jövőben a külön környezeti hatásvizsgálati eljárás helyett elegendő lesz az összevont eljárást lefolytatni, és abban a hatóság úgy bocsáthat ki végzést, hogy döntését nem kell indokolnia. Így az sem lesz nyilvános, hogy a környezetvédelmi engedély tartalmazni fogja-e, milyen bizonyítékokon alapul a tényállás, illetve hogy az ügyfelek milyen bizonyítást ajánlottak fel, a hatóság ezeket milyen okokból mellőzte, továbbá a végzésben a szakhatósági állásfoglalások indokolására sem kell kitérni.

A nemrég kihirdetett törvénymódosítás ezért az ombudsmani indítvány szerint Alaptörvény-ellenes, sérti a jogbiztonság alkotmányos követelményét, az elért védelmi szinttől való visszalépés tilalmába ütközik, nem érvényesíti a környezetvédelmi döntésekhez kapcsolódó társadalmi részvétel és a nyilvánosság elvét, továbbá szemben áll az egészséges környezethez való joggal. Nemzetközi szerződésbe is ütközik: ellentétes az Aarhusi Egyezmény azon rendelkezésével, mely szerint a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a nyilvánosság megismerhesse a környezetvédelmi döntések alapjául szolgáló okokat és megfontolásokat. Az ombudsman ezért kérte az Alkotmánybíróságtól, vizsgálja meg, hogy a jogszabály összhangban van-e az Alaptörvénnyel és a nemzetközi szerződéssel.

Szabó Máté alapjogi biztos szerint az összevont eljárás részeként megadott, önálló jogorvoslattal nem támadható környezetvédelmi engedély miatt visszájára fordulhat az új szabályozás eredeti célja, az eljárások egyszerűsítése, hatékonyságuk javítása és gyorsítása. Itt a problémát az okozza, hogy a környezetvédelmi törvény szerint a beruházónak az építési engedély elbírálása előtt már rendelkeznie kell jogerős környezetvédelmi engedéllyel. Az abban megállapított objektív feltételek ugyanis kötik a hatóságot az építési-létesítési engedélyezés eljárásában, ezektől a feltételektől az építési engedély nem térhet el. Már az építési engedély iránti kérelemhez benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció műszaki megoldásainak is figyelembe kell venniük ezeket a feltételeket. Amennyiben viszont az összevont telepítési eljárás jogorvoslati szakaszában a másodfokú bíróság megváltoztatja a környezetvédelmi eljárásban előírt feltételeket, azok érvényesítése érdekében utólag módosítani kell az integrált építési engedélyt is. Mindez a beruházónak jelentős idő- és költségtöbbletet jelenthet. Ezért az ombudsman szerint az új szabályozás sérti az ügyfelek, különösen a beruházó tisztességes eljáráshoz és jogorvoslathoz való jogát is.

Az indítvány szövege a /documents/10180/143994/201204492Ai.rtf/de7b2f73-a74b-4093-8e7a-57d23bd1dab3 oldalon olvasható.