null Adómentesség megadóztatva? - az ombudsman egy kisajátítással kapcsolatos adóügyi panaszról

Egy magánszemély beadvánnyal fordult az alapvető jogok biztosához – a kérdése általános jellegű volt, de mint megírta, az ő konkrét esete kapcsán fogalmazta meg. A problémája lényege az volt, hogy bár a törvényi szabályozás értelmében a kisajátítás után kapott kártalanítás – az ÁFA kivételével – adómentes, ugyanerre az összegre egy másik törvény szerint mégis társasági adót kell fizetni. Ellentmondást látva a két törvényi előírás között az ombudsmant kérte meg a tisztázásra.

A biztos megállapította, hogy az Alaptörvény XIII. cikk (2) bekezdésének imperatív szabálya, hogy a kisajátításért járó kártalanításnak teljesnek, feltétlennek és azonnalinak kell lennie. A formálisan jogszerű kisajátítás is az Alaptörvény XIII. cikkébe ütközik, ha a kártalanítás feltételei nem teljesülnek. A teljes kártalanítás elve az értékgaranciát irányozza elő, azt a célt, hogy az eredeti tulajdonos a kártalanítás tárgyának értékéhez jusson hozzá. Tartalmilag nem tekinthető a kártalanítás teljesnek, ha a kisajátított tulajdon helyébe lépő vagyontömeget olyan közterhek sújtják, amelyek kisajátítás nélkül a tulajdonost nem terhelték volna.

Mindebből az következik, hogy alkotmányosan nem értelmezhető úgy a társasági adó törvény és a számviteli törvény, hogy a kártalanítás összegét közteherrel kell sújtani. Egyéb jogszabályok is éppen erre tekintettel rendelkeznek úgy, hogy a kisajátításért kapott jövedelem nem tekinthető az adó alapjának. Az Alaptörvény R) cikk (3) bekezdése kényszerítően követeli meg a jogszabályok alkotmány-konform értelmezését. Vagyis az ombudsman szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a tulajdonhoz való jog sérelmét idézte elő azzal, hogy a társasági adó törvény és a számviteli törvény rendelkezésének ezzel ellentétes értelmet tulajdonított.

            Az ombudsman fentiekre tekintettel felkérte a nemzetgazdasági minisztert, vizsgálja meg, hogy a jelentésben megállapított visszásság a jogalkotás vagy a jogalkalmazás útján orvosolható-e hatékonyabban, továbbá tegye meg a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy az Alaptörvényben rögzített „teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás" kötelezettségét előíró és a kisajátítási törvényben is megjelenő adómentességi szabály az egyes adózási kötelezettségek megállapítása során is érvényesüljön.