Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

Pozsony, 2019. május 29-31.

2004 óta évente találkoznak a V4-es országcsoport ombudsmanjai, hogy megosszák az előző esztendő tapasztalatait, tevékenységük eredményeit és kihívásait, bemutassák a munkájuk körülményeit. A megbeszélések témáit a vendéglátó biztos határozza meg, és ebben így visszatükröződnek a saját gyakorlatának jellegzetességei. A szlovák biztos az idei találkozó napirendjére az oktatási szegregációt, a gyermekvédelmi rendszereket, a hajléktalanságot és lakhatáshoz való jogot, a közigazgatási jogkörben elkövetett károkozást ajánlotta.

A magyar ombudsmani hivatalt Szalayné Sándor Erzsébet nemzetiségi ombudsmanhelyettes és Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója képviselte és elkísérte őket hivataluk néhány vezető munkatársa is.

A négy ország közös történelmi múltja, társadalmi és gazdasági adottságaik miatt problémáik, valamint több szempontból jogrendszereik is hasonlóak. Mindez, valamint az uniós joganyag jelentős mértékben meghatározza, egyúttal ismerőssé is teszi a Visegrádi négyek ombudsmani tevékenységének feladatait, feltételeit és jövőképét is. Vannak ezért olyan jogterületek és élethelyzetek, amelyeken az ombudsmani fellépésekhez közös megoldási javaslatok is azonosíthatók, ezek megfogalmazását a szoros együttműködés, a folyamatos kapcsolattartás, a jó gyakorlatok, a vizsgálati módszerek megosztása teszi lehetővé.

Ugyanakkor az ombudsmani hivatalok finanszírozásának problémája is egyre gyakrabban merül fel a V4-es ombudsmani találkozókon. Ilyen többek között az ombudsmani hivatalok anyagi támogatásának rendezetlensége, esetenként a csökkentése, illetve a feladatokhoz illeszkedő és szükségesnek ítélt létszámbővítések elmaradása. A nem-kormányzati szervezetek száma és szerepe az európai tendenciákkal ellentétesen és érzékelhető módon csökkent az elmúlt esztendőkben, mindez nehezíti az állampolgári panaszok becsatornázását és az ombudsmani és ombudsman-típusú intézmények egyes eszközeinek alkalmazását – hangzott el a találkozón (ilyen egyebek között a társadalmi szemléletformálás, érzékenyítés, a bírósági esetjog monitorozása).

Szalayné Sándor Erzsébet a magyarországi oktatási szegregáció tendenciáiról és a deszegregáció lehetőségeiről beszélt. Helyzetelemzésében szólt az állami szerepvállalás eredményeiről és korlátairól, jövőbeli szükséges feladatairól. Ide sorolta egyebek között a leszakadó országrészek rehabilitációjának igényét, a közmunka programok tapasztalatait, a szegregáció elleni fellépés igen összetett, az élet több területét (például a lakhatást, a gyermekvédelmet, az egészséges környezetet) is magában foglaló, tehát a „szokásos” tennivalókon túlmutató, de azokkal komplex egységet képező, azok érvényesülését jelentősen befolyásoló tényezők szerepét. A képzett és megfelelő számú szakember hiányát kiemelt problémaként említette. Külön kiemelte az egyházak szerepét és a roma nők helyzetét.

Bándi Gyula biztoshelyettes, a jövő nemzedékek szószólója a közigazgatási jogkörben elkövetett károkozás témájához hozzászólva arról számolt be, hogy az alapvető jogok biztosának működését, jogköreit szabályozó törvény (Ajtv.) – szemben a V4-ek többi ombudsmanjával – jelentős védelmet biztosít a magyar biztosi rendszernek. Ide tartozik a mentelmi jog, a sérthetetlenség, és az, hogy az eljárás során jogorvoslatnak nincs helye. A szószóló kiemelte a vizsgálatok szakmai megalapozottságának fontosságát, a bizonyítékok gyűjtésének és rendszerezésének alapos voltát.

A hajléktalanságról szólva a magyar ombudsmani hivatal jogi főreferense, Stánicz Péter beszámolt a szokásos éves téli krízis vizsgálatokról, az ellátórendszer állapotáról és változásairól és kiemelte, hogy a biztosi gyakorlat az önálló élethez, az egyéni autonómiához és az emberi méltósághoz való jog tiszteletét tekinti mércének.

A gyermekvédelmi rendszerekkel és a nevelőszülői státusszal kapcsolatos kihívások és lehetőségek napirendi pontjában a főreferenstől a többi között elhangzott, milyen orvoslandó nehézségek tapasztalhatók a gyermekvédelmi jelzőrendszerben, mivel jár a gyámhatósági eljárások elhúzódása, a nevelőotthonokban tapasztalható szexuális erőszak, a szakképzett nevelők hiánya és az ott dolgozók alacsony bére. A családba való visszaillesztés és az örökbefogadás tapasztalatai ugyancsak témát adnak az ombudsmani vizsgálatokhoz.

A V4-es országcsoport ombudsmanjai az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye létrejöttének 30-ik évfordulója alkalmából memorandumot is kiadtak, középpontjában a gyermek családban nevelkedése és az oktatáshoz való jog fontosságával.

A memorandum itt olvasható.