A tüntető tibetiek és a rendőrség
null A tüntető tibetiek és a rendőrség
A tüntető tibetiek és a rendőrség
AJB-2747/2011
A zászlólengető tibetiekkel szemben eljáró rendőrség fellépése során sérült a szabad véleménynyilvánítás joga és az emberi méltósághoz való jog. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal a hátrányos megkülönböztetés tilalmával összefüggő visszásságot okozott, amikor a Magyarországon élő külföldiek számához képest aránytalanul sok tibetit rendelt be ellenőrzésre – állapította meg az ombudsman.
Sajtóhírek számoltak be arról, hogy 2011. június 24-én és 25-én Ven Csia-pao kínai kormányfő budapesti látogatása idején, illetve azt megelőzően több helyszínen tibeti zászlókkal véleményt nyilvánítókkal, a Kínai Népköztársaság politikáját bírálókkal szemben lépett fel a rendőrség. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal 2011. június 25-én több, Magyarországon jogszerűen tartózkodó, tibeti származású embert a szombati adategyeztetéssel megakadályozta abban, hogy kinyilvánítsák a kormányfői látogatással szembeni véleményüket. A hírek nyomán, az alapvető jogokkal összefüggő visszásság gyanúja miatt folytatott vizsgálatot Szabó Máté ombudsman.
A biztos az országos rendőrfőkapitánytól és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatójától kért tájékoztatást. A válaszokból egyebek között arra következtetett, hogy a rendőrség szükségtelenül korlátozta, ezzel sértette a szabad véleménynyilvánításhoz való jogot, amikor azokat igazoltatta, vezette el, akik nem magyar, vagy kínai zászlót, hanem tibetit tartottak a kezükben, vagy a Fálun Gong mozgalomra utaló feliratot viseltek. Egyes utólagos rendőri jelentések az igazoltatás okául a sárga póló viselését jelölték meg. A rendőri intézkedések valós indokairól azonban az ombudsman nem kapott tájékoztatást. Ugyancsak nincs magyarázat arra, miért kaptak rendőrök utasítást arra, hogy megfigyeljenek, vagy kövessenek egyes embereket anélkül, hogy fennálltak volna az ilyen információgyűjtés törvényi feltételei.
Kérdéses, hogy miért volt szükség már együttműködő tibeti előállítására, személyi szabadsága korlátozására. Ugyancsak kérdéses, miért van különbség a civil szervezetek videofelvételei és a rendőrségi írásos jelentések tartalma között, valamint miért nem álltak az ombudsman rendelkezésére a rendőrségi felvételek – holott a helyszínen látható volt a rendőrség kamerás járműve.
A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal a kínai kormányfő látogatásának idején, munkaszüneti napra és arányaiban nagy számban idézett be ellenőrzésre Magyarországon tartózkodó több tibeti származású, vagy a Fálun Gong mozgalomhoz kötődő embert. Ezzel kapcsolatban a biztos felvetette a hátrányos megkülönböztetés lehetőségét. Egyúttal viszont – mert a munkaszüneti napon tartott ügyfélfogadásra a törvény lehetőséget ad, azt is javasolta, hogy ezt a módszert, a szombati ellenőrzést a Magyarországon élő külföldiek munkaidejének védelmében tegyék általánossá.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa a vizsgálat nyomán több intézkedésre is felkérte az országos rendőrfőkapitányt. Ilyen például, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy érvényesüljenek a rendőri fellépés törvényi előírásai, a fokozott ellenőrzések során is tartsák szem előtt az egyenlő bánásmód követelményét, és senkit ne érjen hátrányos megkülönböztetés politikai meggyőződése, vagy más véleménye miatt. A főkapitány hívja fel a végrehajtó állomány, valamint az őket irányító közvetlen előjáróik figyelmét arra, hogy az Alkotmány a véleményt annak érték- és igazságtartalmára tekintet nélkül védi – írta a többi között javaslataiban az országgyűlési biztos.
A vizsgálat lefolytatásáról, megállapításairól, valamint az ombudsmani ajánlásokról szóló jelentés – a http://www.obh.hu/allam/jelentes/201102747.rtf oldalon olvasható.