null A rendvédelmi szervek sztrájkjogáról

Sztrájkjogot a rendőröknek, tűzoltóknak?

– az ombudsman kérdése a teljes sztrájktilalomról

Gy-722/2008

 

A közérdek, a nemzetbiztonság, a közegészségügy, a közerkölcs védelme érdekében korlátozható a sztrájk a rendvédelmi szervek hivatásos állományánál. Az Európai Szociális Charta tartalmából azonban az ombudsman arra következtet, hogy a teljes sztrájktilalom rendelkezését át lehetne gondolni, korszerűbbé lehetne tenni.

Szabó Máté az igazságügyi és rendészeti miniszter véleményét kérte arról, hogy a hivatásos rendőröknek-tűzoltóknak ugyanolyan jogokat kellene biztosítani, mint a többi állampolgárnak. Ezeket a jogokat a rendvédelmi szervek esetében a demokratikus társadalomban való működéshez szükséges mértékben és módon lehetne korlátozni, figyelembe véve eltérő feladataikat és azt, hogy egy esetleges sztrájk ne lehetetlenítse el, alapvetően ne akadályozza a szerv munkáját, valamint ne veszélyeztesse a közbiztonság védelmét (ú.n. elégséges szolgáltatás biztosítása).

A biztos jelenleg is indokoltnak, a nemzetközi gyakorlathoz és az Alkotmánybíróság irányadó állásfoglalásához is illeszkedőnek tartja, hogy a törvény értelmében általában nincs helye sztrájknak, ha az közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné az életet, az egészséget, a testi épséget, a környezetet, vagy elemi kár elhárítását akadályozná. A törvény azonban azt is kimondja, hogy tilos a sztrájk az igazságszolgáltatási szerveknél, a Magyar Honvédségnél, a rendvédelmi rendészeti szerveknél és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál.

Az ombudsman idejétmúltnak tartja ezt a rendelkezést, amely 1999 óta nem felel meg az ország nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeinek – akkor lett ugyanis Magyarországon a jogrend része az Európai Szociális Charta. A Chartában foglaltak szellemében a rendvédelmi dolgozók sztrájkjogának teljes tiltása sérti a jogállamiság elvét és nem biztosítja a nemzetközi és a belső jog összhangját sem.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa utalt rá, hogy a nemzeti jogalkotásnak kell meghatároznia, mennyiben alkalmazzák a nemzetközi egyezmények rendelkezéseit. Mindezek alapján felkérte az igazságügyi és rendészeti minisztert, tájékoztassa álláspontjáról, az esetleges kormányzati elképzelésekről, jogalkotási szándékokról.