A nyelvvizsga felülvizsgálati kérelmének szabályozásáról
null A nyelvvizsga felülvizsgálati kérelmének szabályozásáról
A nyelvvizsga felülvizsgálati kérelmének szabályozásáról
AJB 135/2010.
A felülvizsgálati kérelmet időben postára adta, a címzett – a nyelvvizsga központ – szerint lekéste, a miniszter a központra bízta, az ombudsman viszont megállapította, hogy nem is volt megfelelően szabályozva a határidő értelmezése, ami sérti a jogbiztonságot.
A gyermekkorú nyelvvizsgázó a sikertelen írásbelije után felülvizsgálati kérelmet küldött a nyelvvizsga központnak. Az azonban a kérelmet elutasította, mivel szerinte a levél a határidő után érkezett. Az oktatási és kulturális miniszter álláspontja szerint a vizsgaközpontok vizsgaszabályzatukban maguk határozhatják meg, hogy a postára adás vagy a beérkezés napja-e a felülvizsgálati kérelem előterjesztési ideje.
A nyelvvizsgáztatásról szóló kormányrendelet nem rendelkezik a határidő számításáról és arról sem, milyen jogkövetkezmények fűződnek a határidő esetleges elmulasztásához – derült ki Szabó Máté ombudsman vizsgálatában. Más, mögöttes jogszabály sem alkalmazható, hiszen a nyelvvizsgáztatás szabályait legmagasabb szinten egy kormányrendelet állapítja meg.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa emlékeztet az Alkotmánybíróság álláspontjára, amely szerint az eljárási cselekmények elmulasztásával járó jogkövetkezmények törvényi szabályozása legalább annyira fontos, mint magát az eljárási cselekményt (ez ügyben a határidő-számítási módokat) leíró rendelkezés. Ebből az elvből kiindulva az ombudsman megállapította: sérti a jogbiztonságot és a jogorvoslathoz való jogot, hogy a nyelvvizsgáztatásban nem értelmezhetők egységesen a határidő fogalma és elmulasztásának jogkövetkezményei. Ezért a biztos ajánlással fordult a szaktárcát vezető miniszterhez, hogy kezdeményezze a jogszabály kiegészítését.
A vizsgálat során kiderült az is, hogy nem tett eleget a döntéshozatali kötelezettségének az Oktatási Hivatal – amely jogosult az elutasított felülvizsgálati kérelmek ellen benyújtott panaszok elbírálására – és ez is sértette a jogbiztonság követelményét. A biztos kérte a nemzeti erőforrás miniszterét, hogy az Oktatási Hivatallal tartassa be a közigazgatási hatóság eljárására vonatkozó szabályokat.
Az ombudsman vizsgálata azt is felszínre hozta, hogy a vizsgaközpont nem mutatja meg a vizsgadolgozatot a gyermekkorú nyelvvizsgázók szüleinek. Ez ellentmond a gyermekek védelméről szóló törvénynek, amely a szülő kötelességeként fogalmazza meg, hogy iránymutatást, tanácsot és segítséget adjon gyermekének a jogai gyakorlásához, valamint annak érdekében megtegye a szükséges intézkedéseket. Az ENSZ Gyermekek jogairól szóló, Magyarországon is érvényes egyezménye pedig az államok feladatává teszi a gyermeki jogok érvényesüléséhez szükséges törvények és intézkedések meghozatalát.
Mindezek alapján az ombudsman a szaktárcát vezető miniszter intézkedését kérte annak érdekében, hogy a nyelvvizsgáztatás során maradéktalanul érvényesüljenek a gyermekek jogait biztosító eljárási garanciák.