A Nemzetiségi Ombudsmanhelyettes közleménye az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltás éveiben című könyv bemutatása alkalmából
null A Nemzetiségi Ombudsmanhelyettes közleménye az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltás éveiben című könyv bemutatása alkalmából
a Nemzetiségi Ombudsmanhelyettes
közleménye
Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltás éveiben című könyv bemutatása alkalmából
2018. május 2-án az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala adott otthont Kukorelli István – Tóth Károly: Az alapjogi jogalkotás az alkotmányos rendszerváltás éveiben című tanulmánykötete bemutatójának.
A könyvet Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke és Szalayné Sándor Erzsébet Nemzetiségi Ombudsmanhelyettes méltatták, majd a szerzők osztották meg a résztvevőkkel a rendszerváltás éveihez és az akkori alkotmányos és alapjogi jogalkotáshoz fűződő emlékeiket – kiegészítve az alapjogok aktuális helyzetével kapcsolatos gondolataikkal. A kiadvány a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (RETÖRKI) gondozásában, az Antológia Kiadó kiadásában jelent meg. Az intézet képviseletében Bíró Zoltán főigazgató köszöntötte a megjelenteket és idézte fel a harminc évvel korábbi eseményeket.
A közelmúlt történelmének hiteles feldolgozása mindig nehéz feladat: kettős olvasói igénynek kell megfelelni, hiszen más szemmel olvassák e könyvet azok, akik még jól emlékeznek a rendszerváltás éveinek eseményeire, esetleg maguk is tevékenyen részt vettek ezek alakításában, és más azon – fiatalabb – olvasók hozzáállása, akik számára mindez már történelem. A szerzők igyekeztek mindkét célcsoport elvárásainak megfelelni: az alkotmánymódosítás illetve az alapvető jogokat érintő jogalkotás bemutatása során az események kronologikus, tényszerű és pontos elemzése mellett a korabeli szereplők szakmai hátterét, motivációit is bemutatják illetve az eseményeket olyan történeti és elméleti kontextusba helyezik, ami azok számára is érthetővé és „átélhetővé” teszi a történteket, akiknek személyes emlékei nincsenek a rendszerváltás idejéről. Fontos erénye a műnek a felhasznált források gazdagsága: a tárgyalt normaszövegek és ezek tervezetei, koncepciói mellett jegyzőkönyvek, újságcikkek, parlamenti képviselői felszólalások, szakértői munkaanyagok szövegei elevenítik fel az 1988-89-es évek hangulatát.
A fekete-fehér dokumentumfilm-szerű „dokumentum-könyv” talán legfőbb tanulsága az lehet, hogy ha sikerül „történelmi távlatból” visszatekintenünk az alkotmányos rendszerváltás éveire, felismerve azt, hogy mi bizonyult maradandónak az akkor fontosnak hitt értékekből, akkor talán képesek leszünk napjaink társadalmi és politikai forgatagából is kiszűrni a lényeges és fontos folyamatokat és tisztán látni, melyek azok a kihívások, amelyekkel meg kell küzdenünk, hogy megőrizzük hazánkat az alkotmányos jogállamiság európai fejlődésének közelében.
Budapest, 2018. május 3.
Szalayné Sándor Erzsébet Prof. HC
egyetemi tanár, ombudsmanhelyettes