A Nemzetiségi Ombudsmanhelyettes üzenete a roma holokauszt nemzetközi emléknapján

1944. augusztus másodikáról harmadikára virradó éjszaka háromezer cigány származású embert gyilkoltak meg SS-katonák az auschwitz-birkenaui haláltáborban. Egy túlélő szemtanú beszámolója szerint „a cigányok táborát fényszóróval világították meg, a cigány férfiakat, nőket és gyerekeket az SS-ek sorba állították ötösével, hogy a krematóriumba vigyék őket. A szerencsétlenek minden erejükkel ellenálltak, olyan hangosan kiabáltak, hogy egész Birkenauban hallatszott. A dulakodás egész éjjel tartott, de reggelre a cigányok tábora már üres volt.” Becslések szerint a diktatúrák kiszolgálói Európában összesen mintegy félmillió romát gyilkoltak meg a második világháború során, közülük 23 ezret Auschwitzban. A Cigány Világszövetség párizsi kongresszusának határozata alapján 1972-től ez a nap lett a cigány holokauszt nemzetközi emléknapja. 2015. április 15-én Az Európai Parlament is a roma holokauszt emléknapjaként ismerte el augusztus 2-át. 

Ezen a napon évről évre hármas kötelezettségünk van: emlékeznünk kell a meggyilkolt roma emberekre, emlékeztetnünk kell azokra az emberi és társadalmi bűnökre, amelyek lehetővé tették a holokausztot, és figyelmeztetnünk arra, hogy az antiszemitizmus, rasszizmus, homofóbia és xenofóbia ma is a társadalmi együttélés olyan súlyos problémái, amelyek ellen mindannyiunknak kötelességünk fellépni. A fájdalmas múlt ellenére a roma közösség tagjai hazánkban a mai napig rendszeresen szembesülnek gyűlölettel, kirekesztéssel és diszkriminációval. 

Az elmúlt évek során készített szakmai dokumentumaimban kifejtett álláspontom továbbra is aktuális: a hétköznapok szintjén egyre erősödő – és az internetes megszólalások névtelensége által még inkább felerősített – gyűlöletbeszéd még abban az esetben is rendkívüli veszélyeket hordoz a társadalmi békével szemben, amennyiben e cselekmények nem érik el a bűncselekmény szintjét. Meggyőződésem, hogy az ezzel szemben történő fellépés közös társadalmi érdekünk és közös felelősségünk.

Közös jövőnk kulcsa, egymás elfogadása és a békés együttélés egyik záloga az elvek és a mindennapok szintjén is a szolidaritás, a demokratikus értékek és intézmények működése, valamint a világ népeinek békés együttműködése. A befogadás, az egyenlőség és a társadalmi igazságosság minden közösséget megillet. Ezzel párhuzamosan az intolerancián alapuló, és akár erőszakot is alkalmazó ideológiák elleni küzdelem ma is épp olyan fontos, mint a roma holokauszt idején.

A roma holokauszt emléknapján munkatársaimmal együtt tisztelettel adózom a roma közösség összetartása és ereje előtt, hiszen a történelem során hatalmas kihívásokkal néztek szembe, napjainkban pedig a tagjaik gazdasági és társadalmi kirekesztéssel küzdenek. A roma közösségekkel, képviselőikkel, valamint az állami, civil és egyházi szervezetek képviselőivel közösen most és a jövőben is arra kell törekednünk, hogy a hátrányok megszüntetésével egyenlő esélyt és méltó életet biztosíthassunk minden roma honfitársunknak.