A Nemzetiségi Biztoshelyettes üzenete – Emlékezés a romák elleni gyilkosságsorozat áldozataira a tatárszentgyörgyi tragédia 15. évfordulóján

Az elkövetőket azóta felelősségre vonták és elítélték, azonban a gyilkos lövések visszhangja, a gyújtóbombák által lángra lobbantott házak képe azóta is kísérti a túlélőket, a szemtanúkat.

Azt mondják, az idő begyógyítja a sebeket, ehhez azonban arra is szükség lenne, hogy az emlékezés mellett minden jóérzésű és felelős személy önvizsgálatot is gyakoroljon: ő maga megtesz-e mindent annak érdekében, hogy valóban pozitív irányú változások induljanak meg a társadalomban. Sor került-e az eseményekhez vezető folyamatok elemzésére, a tanulságok összegzésére, a valódi szembenézésre? Saját közösségeinkben, így az „internetes buborékunkban” is, megteszünk-e nap mint nap mindent, hogy megerősödjön az a védőháló, ami csírájában elfojtja az online gyűlöletbeszédet, a rasszista indulatok megjelenését, amelyek szélsőséges esetben akár fizikai erőszakhoz is vezethetnek?

Hivatalba lépésem óta kiemelt figyelemmel kísérem a gyűlöletbeszéddel, gyűlölet-bűncselekményekkel és az egyéb gyűlölet motiválta cselekményekkel kapcsolatos hazai és nemzetközi jogalkotói tevékenységet és a jogalkalmazói gyakorlatot, valamint a kapcsolódó társadalmi jelenségeket és folyamatokat. A 6/2020. sz. elvi állásfoglalásban a budapesti Roma Holokauszt Emlékmű megrongálásával és a gyűlölet-bűncselekmények elleni fellépés lehetőségeivel foglalkoztam, legújabb, 2/2023. sz. elvi állásfoglalásomban pedig a tiltott önkényuralmi jelképek használata elleni fellépés jogalkalmazási lehetőségeit és korlátait elemzem az önkényuralmi jelképek európai és hazai szabályozási környezetének és a rendőrségi jogalkalmazás elvi kereteinek bemutatásával. Mindezek folytatásaként jelenleg kiemelt feladatként foglalkozom a nemzetiségi közösségek ellen is irányuló társadalmi feszültségek egyes gyűlöleten alapuló megnyilvánulási formáival, így a szélsőséges csoportok félelemkeltő célú vagy eredményű demonstrációival és a gyűlölet-bűncselekmények aktuális tendenciáival.

A romák elleni brutális gyilkosságsorozathoz vezető társadalmi folyamatok és a hasonló események megelőzéséhez az illetékes hatóságok egyedi ügyekben való hatékony és következetes fellépése mellett még valamire nagy szükség van. A szélsőséges eszmék társadalmi elutasításának kialakítása, az emberi jogi szempontú és a szolidaritáson alapuló társadalmi szemlélet megteremtése nélkül nincs társadalmi béke. Ehhez pedig a sztereotip, előítéletes megközelítések, a csoportközi ellentétek csökkentését célul tűző emberi jogi oktatás, a toleranciára nevelés és a jövő nemzedék szemléletének tudatos formálásán keresztül vezet az út.

Társadalmi és szakmai kötelezettségeinkre figyelemmel, az emberségünk révén is tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy a gyűlölet minden formája megszűnjön a közösségeinkben.