null A művi terhesség-megszakítás szabályairól és a magzati élet védelméről

A magzati életre vonatkozó védelmi kötelezettség nem koncepcionális újdonság a magyar alkotmányos rendszerben.  A terhesség-megszakítás hatályos szabályai ezért összhangban állnak az Alaptörvény emberi élet védelmére irányuló rendelkezéseivel – mutatott rá az alapvető jogok biztosa a művi terhesség-megszakítás szabályainak vizsgálata során.

Az alapvető jogok biztosához több beadvány is érkezett, amely az Alaptörvény rendelkezései alapján a terhesség-megszakítás szabályainak alkotmányosságát vitatja. Az alapvető jogok biztosa ezzel összefüggésben rámutatott: bár megfogalmazásában valóban eltérés van az Alkotmány és az Alaptörvény szövege között, ez nem jelent koncepcionális változást a magzati élet védelme tekintetében.  Az Alaptörvény II. cikke értelmében az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.

Az élethez való jog mind a nemzetközi dokumentumok, mind az Alkotmánybíróság gyakorlata alapján korlátozhatatlan, abszolút jellegű és megelőz minden más jogot. Az élethez való jog egyik sarkalatos kérdése annak kezdőpontja, ezzel függ össze a terhesség-megszakítások ügye.

Az Alkotmánybíróság eddigi határozataiban következetesen visszautasította annak eldöntését, hogy a méhmagzat ember-e. A testület a jogalkotó hatáskörébe utalta az állásfoglalást. Hangsúlyozta mindazonáltal, hogy amennyiben a törvényhozó döntése szerint a méhmagzat nem minősül embernek, a terhesség-megszakítás szabályozásának tekintettel lennie az állam objektív életvédelmi kötelezettségére. A jogalkotónak tehát egyensúlyt kell találnia a magzatot védő állami életvédelmi kötelezettség és az anya önrendelkezési joga között.

A korábbi alkotmánybírósági gyakorlattal összhangban az Alaptörvény szövegében is elválik egymástól a „minden ember" élethez való joga, és a magzati életre vonatkozó védelmi kötelezettség. Ezáltal az alkotmányozó voltaképpen a korábbi alkotmánybírósági mércét emelte be az Alaptörvény szövegébe.   A magzati életre vonatkozó védelmi kötelezettség tehát nem koncepcionális újdonság a magyar alkotmányos rendszerben, a terhesség-megszakítás hatályos szabályai pedig Székely László álláspontja szerint összhangban állnak az Alaptörvény emberi élet védelmére irányuló rendelkezéseivel.