Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

A jelenlegi jogszabályok áttekintését látja szükségesnek az alapvető jogok biztosa annak megelőzésére, hogy köztartozás fedezeteként elvegyék valakinek a lakását, házát azért, mert nem tudja megtéríteni a hozzátartozója köztemetésének megelőlegezett költségeit. Székely László ombudsman mindezt egy panaszbeadvány vizsgálata nyomán mondta ki, ahogyan azt is, hogy a szociális célú tűzifa támogatás nem köthető jogszabályban meg nem határozott feltételhez, így a lakókörnyezet rendezettségéhez sem.

A panaszos azért fordult a biztoshoz, mert attól félt, hogy elveszíti a házát. Zsadány Község polgármestere ugyanis azt rendelte el, hogy a panaszos édesanyját közköltségen temessék el, és a határozatban egy hatályon kívül helyezett jogszabályra hivatkozva kizárta a fellebbezés lehetőségét. Mindezt úgy, hogy az önkormányzat rendeletét is megsértette, hiszen a köztemetés iránt benyújtott kérelemről a képviselő-testület jogosult dönteni. A panaszos nem kapott egyértelmű tájékoztatást arról, hogy a temetés megelőlegezett költségeit meg kell térítenie, és ha erre nem képes, akkor az önkormányzat a 96 ezer forintos követelést – a hagyatéki eljárás keretében – behajthatja.

Az ombudsman vizsgálata rendszerszintű problémát lát a konkrét helyzetben. A köztemetés megelőlegezett költségeinek behajtása során ugyanis eladhatják a fedezetként meghatározott ingatlant, ám ha az örökös maga is benne lakik és nincs is más öröksége, csak a ház, akkor végül a lakhatását is elveszítheti a hagyatéki teherrel örökölt lakóház értékesítésével együtt. A hagyatéki teher kötelezettjét jelenleg ugyanis nem védi olyan szociális biztosíték, amely esélyt adna a lakhatás elvesztésének megakadályozására. A biztos szerint az önkormányzatoknak minden ilyen esetben komolyan számolniuk kellene azzal, hogy a kötelezett hajléktalanná válik, ennek megelőzése érdekében pedig lépéseket kell tenniük. Már csak azért is, mert a vizsgált ügy szerint akár egy 96 ezer forintos közköltség követelés behajtása egy 2 millió forint értékű lakóház, vele a lakhatás elveszítésével járhat.

Az ombudsman szerint indokolt lenne az önkormányzati rendeletekben olyan szabályokat rögzíteni, amelyek az érintettek bevonásával, méltóságuk tiszteletben tartása mellett járulhatnak hozzá a köztartozás visszafizetéséhez, a lakhatás megőrzéséhez, a hajléktalanná válás megelőzéséhez.  Ilyen lehet a részletfizetés engedélyezése vagy a közköltség megtérítése közfoglalkoztatás biztosításával, esetleg a lakóház visszabérlésének biztosítása. A biztos utalt arra, hogy a behajtási folyamatban a szociális következmények felmérésére egy olyan „küszöbértéket" kellene meghatározni, amely a közköltség követelésének összegéből és a követelés alá vont lakóingatlan értékéből képzett arány lenne. E számítással közköltség visszatéríttetésekor hatékonyabban meg lehetne előzni a lakóingatlan kényszerértékesítését.

A biztos felkérte a Miniszterelnökséget vezető minisztert egy olyan módszer jogszabályi szintű kidolgozásának vizsgálatára, amely a lakhatás megőrzése mellett biztosítja a megelőlegezett közköltség visszatérítését akkor is, ha a fedezet a lakhatást egyedül biztosító lakóingatlan. Kezdeményezte azt is, hogy vizsgálják felül a különleges méltánylást érdemlő, például a halmozottan hátrányos helyzetben élők esetében alkalmazható kedvezmények, megelőző intézkedések szabályozásának rendszerét.

A panaszos beszámolt az ombudsmannak arról is, hogy az önkormányzat a lakókörnyezete rendezetlenségére hivatkozva elutasította a tűzifa támogatás iránti kérelmét. Kiderült, hogy a kérelmet nem a szociális tűzifa támogatásra, hanem a lakásfenntartási támogatásra vonatkozó, szigorúbb szabályok szerint bírálták el, miközben a szociális célú tüzelőanyag támogatás a hatályos jogszabályok értelmében nem köthető a lakókörnyezet állapotához. A biztos vizsgálata azt is megállapította, hogy a jegyző további törvénysértő, önkényes módon öt napnál kevesebb időben határozta meg a lakókörnyezet rendbetételére nyitva álló határidőt. Az önkormányzat mulasztásai alkalmasak voltak arra, hogy sértsék a rászoruló személy tisztességes eljáráshoz, illetve szociális biztonsághoz fűződő jogát, illetve hogy jogsérelem közvetlen veszélyét idézzék elő – állapította meg az alapvető jogok biztosa.

A jelentés arra is rámutat, hogy a tisztességes eljárást megalapozó követelményként a jogalkalmazó önkormányzatok kifejezett kötelezettsége, hogy a helyi lakosok megfelelő tájékoztatást kapjanak az egyes állami, önkormányzati ellátási formákról, azok igénylésének és igénybevételének pontos feltételeiről. A rossz egzisztenciális helyzetben élő társadalmi csoportok emberi méltósága és szociális biztonsága szempontjából mindez különösen nagy jelentőségű követelmény.

Az ombudsman az önkormányzathoz fordult, kezdeményezve, hogy vizsgálják felül a téli tüzelővel való ellátás feltételeit, a panaszos közfoglalkoztatásának lehetőségét, illetve jogosultságát a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadásokhoz adható települési támogatásra. Az önkormányzat jegyzőjét a biztos felkérte arra, hogy a jövőben szabályszerű eljárás során, a hatályos jogszabályoknak és az alapjogi szempontoknak megfelelően bírálja el a hozzá benyújtott kérelmeket.