null A katasztrófa-megelőzést szolgáló jogszabályokról

A katasztrófa-megelőzést szolgáló jogszabályokról

AJB-843/2012

 

A hatályos jogszabályok szerint a katasztrófavédelmi hatóság és a környezetvédelmi felügyelőség nem vesz részt egymás eljárásaiban, a döntéseiket elszigetelten, a másik hatóság tevékenységéről nem tudva hozzák meg. A szakhatóságok mai közreműködésének rendszere nem kellően veszi figyelembe a komplex, a több hatóság együttes döntését igénylő bonyolult engedélyezési ügyeket. Erre következtetett Szabó Máté alapjogi biztos, amikor megvizsgálta a vörösiszap-katasztrófa hátterét.

Az alapvető jogok biztosa egy újabb tragédia elkerülése, illetve a jogbiztonság és az egészséges környezethez való jog érvényesítése érdekében hivatalból indított vizsgálatot. Eközben maradéktalanul tiszteletben tartotta a bírói függetlenség elvét, a MAL Zrt.-vel szemben folyamatban lévő bírósági eljárásokat, valamint hatáskörének kereteit.

Az ombudsman egyebek között azt állapította meg, hogy a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség – bár jogszabályi lehetősége lett volna – a timföldgyár működése során keletkező veszélyes anyagok jelenléte és mennyisége ellenére nem vonta be a katasztrófavédelmi szakhatóságot a 2005. április 1-jén indult egységes környezethasználati engedélyezési eljárásba. A katasztrófa, a súlyos következmények ismeretében ezért a biztos elfogadhatatlannak és az egészséges környezethez való joggal, az emberi életek védelmével, illetve a vagyonvédelemmel összeegyeztethetetlennek tartja, hogy a szakhatósági rendszer hatályos szabályozásában a jegyző, valamint a katasztrófavédelmi igazgatóság csupán értesítendő hatóságként, nem pedig szakhatóságként vesz részt. Jelenleg tehát nincs lehetőség arra, hogy az építésügyi, településrendezési követelmények szempontjai megfelelően érvényesüljenek.

Az ombudsman arra is felhívta a figyelmet, hogy a katasztrófavédelmi hatóság és a felügyelőség nem vesz részt egymás eljárásaiban, a döntéseiket elszigetelten, a másik hatóság tevékenységéről nem tudva hozzák meg. A hatáskörök túlzott elhatárolása, szisztematikus elkülönítése, a komplex hatósági szemlélet hiánya az egészséges környezethez fűződő alapvető joggal kapcsolatos visszásságot okoz.

A jogalkotó az ügyféli terhek csökkentése érdekében, a párhuzamos eljárások elkerülésére hivatkozva az elmúlt időben számos esetben szüntetett meg szakhatósági hatásköröket. A vörösiszap katasztrófa arra világított rá, hogy a jelenlegi szakhatósági közreműködés rendszere felülvizsgálatra szorul, mert nem kellően veszi figyelembe a komplex, a több hatóság együttes döntését igénylő bonyolult engedélyezési ügyeket. Az alapvető jogok biztosa, Szabó Máté erre tekintettel a szakhatósági rendszer módosítását kezdeményezte a kormánynál.

A környezetre veszélyes tevékenységek esetében kiemelkedően fontos, hogy már a tevékenység megkezdését megelőzően rendelkezésre álljon az esetleges környezeti kár kompenzációját biztosító pénzügyi forrás. A környezetvédelmi törvény ezért a környezethasználót környezetvédelmi biztosíték nyújtására kötelezi. A részletszabályok megalkotására azonban nem került sor, azokat a jogalkotó 1995 óta elmulasztotta. A jogintézmény működéséhez szükséges feltételek nem biztosítottak, ami szemben áll az egészséges környezethez való joggal. Az ombudsman ezért a megfelelő garanciarendszert tartalmazó végrehajtási jogszabályok kidolgozására kérte a kormányt.

A jelentés a /documents/10180/143994/201200843.rtf/0ecf7008-f280-4abe-812e-d1dbcc1ae17b oldalon olvasható.