Tartalom megjelenítő

null A Jövő Nemzedékek Szószólója tájékoztatást kér a Tiszaugon történt hullámtérrendezés körülményeiről

A Jövő Nemzedékek Szószólója tájékoztatást kér a Tiszaugon történt hullámtérrendezés körülményeiről

Dr. Bándi Gyula, a Jövő Nemzedékek Szószólója a nemzet közös természeti öröksége védelmében eljárva tájékoztatást kér az érintett hatóságoktól a Tiszaug közelében, Tisza menti védett területen történt hullámtérrendezés pontos körülményeiről.

Dr. Bándi Gyula, a Jövő Nemzedékek Szószólója a nemzet közös természeti öröksége védelmében eljárva tájékoztatást kér az érintett hatóságoktól a Tiszaug közelében, Tisza menti védett területen történt hullámtérrendezés pontos körülményeiről.

A Magyarország folyóit szegélyező ártéri ligeterdők hazánk legértékesebb természetes élőhelyei közé tartoznak, amelyek részben megőrizték a Kárpát-medence civilizáció előtti ősi állapotát. Ezekben az erdőkben természetes harmóniában léteznek még az Alaptörvény által nevesített és kiemelten védett természeti értékeink: a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, a honos növény- és állatfajok. Ennek fényében különös jelentőséggel bír, hogy sajtóhírek szerint Tiszaug közelében hullámtérrendezés keretében tarvágással kiirtottak egy Tisza menti védett területen álló, idős ártéri nyárfaligeterdőt, aminek következtében a fokozottan védett fekete gólyák élőhelye is veszélybe került.

A sajtóhírek alapján feltételezhető tehát, hogy a kivágási munkálatok jelentős természetvédelmi érdeksérelemmel jártak, ezért a Jövő Nemzedékek Szószólója mindenekelőtt tájékozódni kíván a beavatkozás pontos körülményeiről, a különböző érdekek védelmének összehangolásáról. Ennek érdekében információt kér az engedélyező és a beavatkozást elrendelő hatóságoktól, az esetet árvízvédelmi és természetvédelmi szakmai szempontból is értékelni tudó állami intézményektől.

Ajánló

Tartalom megjelenítő

Az alapvető jogok biztosának közleménye az emberi jogok napja alkalmából
December 10-én a nemzetközi közösség az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának elfogadására emlékezik, arra a történelmi pillanatra, amikor a második világháború tragikus tapasztalataiból kiindulva a nemzetközi közösség országai egységesen elismerték, hogy minden ember veleszületett, elidegeníthetetlen és egyenlő méltósággal rendelkezik. A Nyilatkozatban lefektetett elvek, azóta számos nemzetközi egyezményben, regionális jogi normában és nemzeti alkotmányban nyertek kötelező erőt, megerősítve, hogy az emberi jogok védelme nem választás kérdése, hanem jogállami kötelezettség.
Az alapvető jogok biztosának üzenete a fogyatékossággal élő emberek világnapja alkalmából
A fogyatékossággal élők képességeinek kibontakoztatásához, az emberi jogi alapelvek érvényesítése érdekében kidolgozott jogi keretek mellett, a társadalom egészének befogadó szemlélete is szükséges.