null A jövő nemzedékek szószólója a Föld Napján

A jövő nemzedékek szószólója, Szabó Marcel a hazánkban immár 25 esztendeje megünnepelt Föld Napja alkalmából elismerését és köszönetét fejezi ki mindazoknak, akik ezt a nagy hatású tudatformáló és közösségszervező mozgalmat Magyarországon is meghonosították, munkájukkal hozzájárultak a rendezvények sikeréhez. 1990. április 22-e, a hazánkban első ízben megszervezett Föld Napja egyben a magyar zöldmozgalom megszerveződésének egyik mérföldköve is volt.

Környezetvédő egyesületek együttes erőfeszítései nyomán mára a természet védelme a közbeszéd és a közös cselekvés alapvető jelentőségű részévé vált. A takarékos, környezetkímélő, a természettel békében élő magatartásminták egyre jobban terjednek, a fenntarthatóság szempontjai immár a gazdasági szereplők számára is megkerülhetetlenné váltak.

A Föld Napja hagyományosan alkalmat ad arra, hogy áttekintsük a Föld, és benne a szülőföld helyzetét, amikor az elért eredmények mellett máig megoldatlan, sőt újabb keletű problémákat is számba kell vennünk. A klímaváltozás fenyegetéséhez és a meg nem újuló erőforrások fogyatkozásához képest még messze nem vált általánossá a természeti erőforrásokkal való elkerülhetetlen takarékoskodás. Noha a termőföldet, vízkincsünket, a honos élővilágot és annak sokféleségét az Alaptörvény kiemelt védelemben részesíti, a gyakorlatban sokszor kell szembesülnünk a természetes vizes élőhelyi közösségek pusztításával, levegő- és vízszennyezéssel, talajpusztító mezőgazdasági gyakorlattal, korszerűtlen szemléletű erdőirtásokkal, legjobb termőföldjeink ésszerűtlen igénybevételével zöldmezős beruházásokra vagy kavicsbányászatra, értékes települési zöldfelületeink lakóparkok, bevásárló központok építésére.

Az egyik legaggasztóbb folyamat az amúgy is több évtizedesre tervezett környezeti kármentesítés lelassulása. Az előző nemzedékek felelőtlen gazdálkodása által ránk hagyományozott környezetszennyezések helyenként valóságos időzített bombaként veszélyeztetik a jelen, s a jövő generációk egészségét is. A halogatás folytán a mérgező anyagok a talajban és a vizekben folyamatosan terjednek, amivel a kármentesítés költségei tovább nőnek. A jelek szerint ez a kardinális környezet- és természetvédelmi, valamint környezet-egészségügyi kérdés nem élvez a jelentőségének megfelelő figyelmet a döntéshozatalban és a források biztosítása terén sem. Az esetenként elvégzett mentesítéseknél a kiválasztás szempontja nem világos, nem ismerhető fel egységes stratégiai megközelítés. A hivatkozási alapként emlegetett prioritási lista nem hozzáférhető, elkészítésének szempontjai sem nyilvánosak. A hatékony fellépés érdekében nyilvánossá kell tenni a kármentesítésre váró területek listáját, az ott lévő kockázatokat és a társadalom bevonásával kell kialakítani a kármentesítési fellépés prioritási sorrendjét.

Szabálytalanul tárolt veszélyes ipari hulladékok ezer tonnái évtizedek óta szennyezik a talajt, a felszíni és felszín alatti vízkészleteket és a levegőt, esetenként értékes védett területek tőszomszédságában, mint a balmazújváros-lászlóházai hulladéktároló, vagy sűrűn lakott térségben, mint a Budapesti Vegyiművek Illatos úti telephelye esetében. Ez utóbbi súlyos kockázatait szem előtt tartva a jövő nemzedékek szószólója hivatalból indított vizsgálatot kezdeményez az alapvető jogok biztosánál, hogy az illetékességi illetve hatásköri viták tisztázása elősegítse a gyors és hatékony megoldást. A jövő nemzedékek védelmének Alaptörvényben előírt kötelezettsége alapján minden érintett – gazdasági, kormányzati, hatósági – szereplőnek a mainál sokkal markánsabban kell szembesülnie felelősségével, és mindent meg kell tennie e környezeti adósságteher folyamatos csökkentése és újabb környezeti károk kialakulásának megelőzése érdekében.