null A házasság és az élettársi kapcsolat megkülönböztetéséről

A házasság és az élettársi kapcsolat megkülönböztetéséről

AJB-1041/2012

 

Az élettársak között nem keletkezik házastársi vagyonközösség, egymást és egymás gyermekeit nem kötelesek eltartani. A házastársak esetében azonban a tartási kötelezettség fennáll, és ez indokolja, hogy nem egyforma mércével állapítják meg a családi pótlék mértékét az egymás gyermekeit nevelő házastársak és élettársak esetében. Így érvelve utasította el a nemzeti erőforrás miniszter az ombudsmannak a törvénymódosítást kezdeményező azon megismételt javaslatát, hogy teremtsék meg a kétféle kapcsolat egyenlő kezelését.

Sérti a gyermekek jogait és az egyenlő bánásmód követelményét, hogy az élettársi kapcsolatban együtt élő szülők a családtámogatási törvény alapján összességében kevesebb családi pótlékot kaphatnak, mint azok, akik összeházasodtak – állapította meg Szabó Máté ombudsman egy 2011-es jelentésében. Szerinte alkotmányos visszásságot jelent, hogy a családtámogatási törvény a támogatás megállapítása szempontjából nem tekinti családnak a valóságos családi formaként funkcionáló életközösségeket, mivel nem engedi a korábbi házastársi, vagy élettársi kapcsolatból származó, együtt nevelt gyermekek összeszámítását. Az ilyen helyzetben lévők évente akár 50-100 ezer forintos családi pótléktól esnek el és számos további támogatásra (tankönyvtámogatásra, kedvezményes térítési díjra) sem jogosultak. Mi több: egyes szülők éppen az élettársi kapcsolatuk hivatalos bejelentésével kerültek a korábbinál is hátrányosabb helyzetbe, ugyanis így mindketten elestek a gyermeküket egyedül nevelő szülőnek járó magasabb összegű családi pótléktól is.

Nem csak a házasságon alapuló család érdemel elismerést és védelmet, a család fogalma pedig jóval tágabb, mint a gyermekkel rendelkező házaspárok köre – foglalta össze jelentésében az állampolgári jogok országgyűlési biztosa. Szabó Máté szerint a gyermekek jogainak védelme érdekében a családtámogatási joganyagot a jogalkotónak minden esetben a valós életviszonyokhoz kell közelítenie.

A miniszter erre azzal válaszolt, hogy a törvényi szabályozás a házasság intézményének védelmét érvényre juttató, tudatos állami értékválasztást tükrözi. Az ombudsman vitatta ezt az érvelést, kiemelve, hogy az államnak nem az általa kívánatosnak tartott, hanem a valós családszerkezeti formákat kell támogatnia és a családtámogatási rendszerben a gyermekek jogait kell a középpontba állítania.

Erre született meg a miniszter második elutasító levele, amely fenntartja a megkülönböztetés indoklását. Az élettársi kapcsolat ezek szerint olyan érzelmi-gazdasági közösség, melynek vagyonjogi, öröklési, családjogi tartalma a házasságtól nagymértékben különbözik és emiatt szerinte nem alaptörvény-ellenes a megkülönböztetés a gyermek tartásához, nevelési, iskoláztatási költségeihez hozzájáruló családi pótlék számításában.