Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

A hallgatók gyakorlati képzéséről

AJB-2619/2012.

Az európai tapasztalatok alátámasztják a fiatalok duális, azaz elméleti és gyakorlati képzésének szükségességét, azonban a magyar szabályozás egyes elemei megnehezítik a hallgatók gyakorlati tapasztalatszerzését, ezzel pedig elhelyezkedését. Szabó Máté ombudsman „A Munka Méltósága" projekt részeként a fiatalok duális képzésének jogszabályi hátterét és gyakorlatát is vizsgálta.

Az elméleti oktatás és a munkahelyi képzés összehangolása, a vállalkozások igényeinek megfelelő képzettség elsajátítása javítja a fiatalok munkaerő-piaci esélyeit, feltéve persze, hogy az egyetemista a gyakorlati idejében olyan munkahelyen dolgozik, amely megfelel a tanulmányai szakirányának. A duális képzési modell több európai uniós tagállamban eredményesen működik, ezért kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy Magyarországon is minél több hallgató számára elérhetővé váljon – fogalmazta meg vizsgálatai következtetését az alapvető jogok biztosa.

A hatályos jogszabályi környezet általában nem akadályozza, inkább az oktatási intézmény vezetőségének hozzáállása, együttműködési készsége és kapcsolati rendszere befolyásolja azt, mennyiben és milyen minőségben hozzáférhető a gyakorlati képzés a hallgatói számára. Valamennyi felsőoktatási intézmény működtet karrierirodát, amelyeknek elsődleges feladatai közé tartozik a gyakorlati helyek feltérképezése, a pályakezdő fiatalok felkészítése a munkaerőpiacra való belépésre. A biztos szerint szükséges lenne a karrierirodák működésének hatékonyabbá tétele, például az, hogy nagyobb figyelmet fordítanának a kapcsolattartásra a gyakorlati helyet biztosító munkáltatókkal.

A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint hat hét folyamatos gyakorlati idő után a hallgatót  díjazás illeti meg, amelyet a szakmai gyakorlóhely fizet. Ez az előírás nem támogatja a hallgatók gyakorlati tapasztalatszerzését, ugyanis a nehéz gazdasági helyzetben lévő munkáltatók ilyen feltétellel egyre ritkábban alkalmaznak gyakornokokat 6 hetet elérő időtartamban. A hallgató pedig így arra kényszerül, hogy az előírt gyakorlati idejét – akár több munkáltatónál felaprózva – csupán kitöltse, és ez nem teszi lehetővé a valódi tapasztalatszerzést.

Az alapvető jogok biztosa felkérte a nemzetgazdasági minisztert, hogy dolgozzon ki a jelenlegi munkaerőpiaci igényekhez igazodó, a fiatalok elhelyezkedését és tartós foglalkoztatását elősegítő támogatási- és ösztönző rendszert.

A jelentés a /documents/10180/143994/201202619.rtf/4d5052ce-4e49-4b70-9bdf-26e70e8047a6 oldalon olvasható.