null A hajléktalanellátásról

Hajléktalanok krízishelyzetben

AJB-1834/2012

 

Az csupán első lépés, hogy a hajléktalanokat megmentik a fagyhaláltól. A közvetlen életveszély gyors és hatékony elhárítása mellett személyre szabott megoldásokat kell találni a hajléktalanság megszüntetésére, „újratermelődésének" megakadályozására. Az alapvető jogok biztosa összegezte a rendkívüli hidegek idején elrendelt gyorsvizsgálatának megállapításait.

A fővárosi hajléktalanhelyzettel, az „aluljáró-tisztogatással" kapcsolatos súlyos problémákat soroló tavalyi jelentése után Szabó Máté az idén azt tapasztalta, hogy megszüntették a hajléktalanok úgynevezett túlélési pontjait, de az ellátó rendszer új szálláshelyek megnyitásával, a férőhelyszámok növelésével igyekezett megoldani a rendkívül hideg időjárás miatt kialakult nehéz helyzetet.

A közvetlen életveszély gyors és hatékony elhárítása az első lépés csupán, a hajléktalanság leküzdése, újratermelődésének megállítása érdekében a szociális ellátórendszernek további, személyre szabott megoldási alternatívákat kellene nyújtania – hívja fel a figyelmet az ombudsman. Ismételten hangsúlyozta, hogy a hajléktalanság, mint állapot, a közterületen való életvitelszerű tartózkodás önmagában nem bűn, amely különféle hatósági szankciókat von maga után, hanem szociális szükséghelyzet, amelyre szociálpolitikai választ kell adni.

Világosan és egyértelműen el kell választani a szociális segítségnyújtásként végzett hajléktalan-ellátás, és az állami büntetőhatalom gyakorlása keretében alkalmazott szankcionálás elemeit, és eszközeit – olvasható Szabó Máté jelentésében. Az ombudsman vizsgálatában megkeresett kerületi önkormányzatok nem hoztak a hajléktalanok közterületi tartózkodását büntető újabb rendeleteket, és néhány, már ismert kivételtől eltekintve nem is terveznek ilyen jellegű szabályozást.

Az ombudsman álláspontja szerint semmilyen szakmai vagy jogi indokkal nem támasztható alá az a megoldás, hogy a hajléktalanszállón rendőrségi szobákat és előállító helyiségeket alakítanak ki. Ez az egyelőre szimbolikus intézkedés – valamint annak hangsúlyos kommunikációja, hogy a hajléktalan szállókon börtönviselt személyek is tartózkodnak – csupán arra alkalmas, hogy a társadalomban erősítse a hajléktalanokkal szembeni előítéleteket.

Szabó Máté jelentésében nyomatékosan hangsúlyozza, hogy az alapvető jogok biztosaként a hajléktalanság problémakörének kezelésében kizárólag olyan programokat, intézkedéseket tart elfogadhatónak, amelyek szociális jellegűek és alkalmasak a hajléktalan emberek társadalmi visszailleszkedésének hosszabb távú elősegítésére.

A jelentés olvasható a /documents/10180/143994/201201834.rtf/8ce62438-c9f7-432b-b02e-d6e42337fbc3 oldalon.