A gyermekvédelmi jelzőrendszer működéséről
null A gyermekvédelmi jelzőrendszer működéséről
Közlemény a gyermekvédelmi jelzőrendszer működéséről
(OBH 1145/2008)
A vizsgálat egy apa segítségkérő levele alapján indult, melyben a panaszos arról tájékoztatta az országgyűlési biztost arról, hogy 15 éves, állapotos lánya 2007 áprilisában engedély nélkül távozott a szülői házból. A panaszos és felesége gyermekük és születendő unokájuk érdekében a rendőrség, a gyermekjóléti szolgálat és gyámhatóság segítségét kérték, azt azonban – álláspontjuk szerint – nem kapták meg.
A szülői házból folyamatosan elszökő gyermeket a rendőrség – a szülők bejelentésére – több alkalommal visszavitte a családjához, de a gyermek veszélyeztetettségét a gyermekjóléti szolgálattal nem vette fel a kapcsolatot.
A családgondozó tudott a fiatal lány szökéseiről, várandóságáról, iskolakerüléséről, de a terhességet nem jelezte a védőnőnek, vagy a gyermekorvosnak. Nem volt adat arról, hogy a mulasztást az iskola jelezte volna a jegyzőnek, vagy a gyermekjóléti szolgálatnak. Az állapotos anyát először a szülést megelőző egy hónapban vizsgálta orvos, a védőnő is csak ekkor adott tájékoztatást a családgondozónak.
A vizsgálat megállapította, hogy a gyermekkel kapcsolatban álló, a védelmére köteles és jogosult hatóságok és intézmények a gyermekvédelmi törvényben előírt jelzési kötelezettségük elmulasztásával, továbbá a késedelmes intézkedéssel az Alkotmányban deklarált, a gyermekeket megillető kiemelt védelemhez fűződő joggal összefüggésben visszásságot idéztek elő. Ez a védelemhez való jog pedig a kiskorút – születendő gyermekére tekintettel – anyaként is megilleti, mellyel összefüggésben ugyancsak visszásságot idézett elő a hatóságok mulasztása.
A vizsgált esetben a fiatalkorú anya egészséges gyermeket szült, a szülői házba újszülött gyermekével visszatért, a nagyszülőket a gyámhivatal – jogszerűen – az újszülött gyámjául rendelte.
A vizsgálat összességében megállapította, hogy a gyermekvédelmi törvényben meghatározott jelzési, együttműködési és tájékoztatási kötelezettség nem, vagy csak részben valósult meg, a gyermek védelmére kötelezettek többnyire egymástól függetlenül/párhuzamosan, olykor késedelmesen jártak el, ennek következtében a fiatalkorú anya és gyermeke sorsának rendeződése nem a védelmükre létrehozott és arra köteles hatóságokon és szolgáltatást nyújtókon múlott.
Budapest, 2008. március 6.