null A gyermekbántalmazásról

Bántalmazott gyermekekről

AJB-2031/2011

 

A gyermekek szexuális bántalmazásának esetei ritkán kerülnek nyilvánosságra, miközben éppen a fiatal áldozatok a leginkább kiszolgáltatottak és a legkevésbé képesek érdekeik képviseletére. Szabó Máté ombudsman ezt a gyakorta elhallgatott problémát és a gyermekek testi és lelki egészséghez való jogának érvényesülését is vizsgálta projektjében, amelynek felismeréseiről záró konferencián számol be.

Európában a gyermekkorúak – azaz a 18 év alattiak – 10-20 százaléka szenvedi el a szexuális visszaélés valamilyen formáját. Így becsülik nemzetközi tanulmányok, és leírják azt is, hogy az intézményekben élő gyermekeket még inkább fenyegeti a szexuális abúzus.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, egyben gyermekjogi szakombudsman 2011-es projektjei között kiemelten foglalkozott a gyermekek egészséghez való jogával és benne – fokozott védtelenségük okán – a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő gyermekek ellen elkövetett szexuális bántalmazás problémájával is. Gyermekotthonoktól, civil segítő, illetve orvosszakmai szervezetektől, az országos rendőrfőkapitánytól és a legfőbb ügyésztől, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Áldozatsegítő Szolgálatától is kapott tájékoztatást, a Gyermekjogi Ombudsmanok Európai Hálózatától pedig a nemzetközi állapotokról érdeklődött.

A gyermekek bántalmazása, különösen a sérelmükre elkövetett szexuális erőszak rendkívül nehezen tetten érhető jelenség, a vizsgált gyermekotthonok nem rendelkeznek egységes szakmai protokollal a bántalmazás felismerésére, sem módszertani útmutatóval a probléma kezelésére. A biztos vizsgálata arra is rámutatott, hogy a gyermekvédelmi jelzőrendszer a bántalmazás jóval kevesebb esetét mutatja ki, mint a társadalomtudományi kutatások. A szakellátásban nevelkedő gyermekek sérelmére elkövetett bántalmazásokról pedig nincsenek is adatok, holott a nemzetközi felmérések a magas látencia mellett olyan esetszámokról számolnak be, amelyekből arra lehet következtetni, hogy hazánkban sem lehet jobb a helyzet.

Feltűnő, milyen kevés gyermek kér segítséget. Ezt több ok magyarázza: túlságosan fiatalok a problémájuk jelzéséhez, jogaik érvényesítéséhez, továbbá a gyermekvédelmi jelzőrendszer szervei nem eléggé érzékenyek ezekre a panaszokra. A jelentés azt is megfogalmazza, hogy a gyermekek panasztételi joga ugyan formálisan biztosított, de a gyermekvédelmi jelzőrendszer megfelelő működése az ott dolgozók személyes elkötelezettségén múlik. Előfordul, hogy a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjai sokszor azért nem teljesítik kötelezettségüket, mert félnek, hogy a jelzéssel érintett személyek ezt megtorolják rajtuk.

Szabó Máté ombudsman fontosnak tartaná, ha a képzéseken, továbbképzéseken megismertetnék a szakellátásban dolgozókat a gyermekbántalmazással szemben kidolgozott legújabb módszertani útmutatókkal, a kutatások friss eredményeivel. Javasolta, hogy a nemzeti erőforrás miniszter fordítson kiemelt figyelmet a gyermekek jogtudatosítására és annak ismertetésére, hogy gyermekbántalmazás, szexuális abúzus, vagy elhanyagolás esetén a gyermek mely szervekhez fordulhat segítségért. Az ombudsman felhívta Budapest Főváros Önkormányzata Módszertani Gyermekvédelmi Szakszolgálatának vezetőjét, hogy dolgozzon ki egységes szakmai standardokat a gyermekek elleni bántalmazás, kiemelt figyelemmel a szexuális bántalmazás felismerésére, kezelésére, utánkövetésére, és ezeket módszertani javaslatok formájában jutassa el hatáskörébe tartozó intézményekhez.

A teljes jelentés olvasható a http://www.obh.hu/allam/jelentes/201102031.rtf oldalon.