null A fogyatékossággal élő hallgatók jogérvényesítéséről

A fogyatékossággal élő hallgatók jogérvényesítéséért

AJB-2990/2012

 

A fogyatékossággal élő hallgatók jogait nem egységes gyakorlattal érvényesítik az egyes felsőoktatási intézmények, sőt, egyes esetekben az intézményeken belüli karok. Az alapvető jogok biztosa ebből a szabályozás hiányos, vagy nem egyértelmű voltára következtet Szabó Máté az emberi erőforrások miniszterét kérte az egyértelmű jogszabályi környezet létrehozására.

A fogyatékos embereket a fogyatékosságuk miatt nem lehet korlátozni abban, hogy hozzáférjenek a nem-fogyatékos emberek számára elérhető közjavakhoz. Az állapotuk miatt ahhoz kell hozzásegíteni őket, hogy egyenlő eséllyel és minőségben élhessenek a mindenkit megillető jogokkal – ez indokolja az előnyben részesítés követelményét, a társadalom valamennyi területén, amihez a közszolgáltatásokat a fogyatékos személyek különböző csoportjainak eltérő szükségletei szerint megszervezni. Nem elég az előnyben részesítés követelményeit a jog eszközeivel meghatározni, a jogalkalmazó szerveknek biztosítaniuk kell a jogok érvényre jutásának feltételeit is.

Az ombudsman vizsgálata a felsőoktatásban tanuló, fogyatékossággal élő hallgatók esetében több ellentmondásra mutatott rá. A fogyatékossággal élő ember fogalmának meghatározása és a fogalommal lefedett személyi kör például nem egységes az ENSZ Egyezményben és a felsőoktatásra vonatkozó szabályokban. Az egyes felsőoktatási intézmények (egyes esetekben akár az egyes karok) gyakorlata is jelentősen eltérhet. Ez visszavezethető arra, hogy nem, vagy nem teljesen a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően alakították ki az eljárásrendjüket. Mindebből az alapjogi biztost a nem egyértelmű vagy hiányos jogi szabályozásra következtetett.

A biztos álláspontja szerint a szakvélemény birtokában mind korábban, mind a jelenleg hatályos szabályok értelmében jogszerűen fordulhattak-fordulhatnak volt felsőoktatási intézményükhöz azok fogyatékossággal élő hallgatók, akik már záróvizsgát tettek és erre tekintettel hallgatói jogviszonyuk megszűnt, de oklevelüket a nyelvvizsga követelmény teljesítésének hiányában nem kapták meg. A kérelmüket a felsőoktatási intézmény annak tartalma szerint, érdemben kell, hogy elbírálja, és nem hivatkozhat a hallgatóval időközben megszűnt hallgatói jogviszonyra. Szabó Máté felhívta a figyelmet arra is, hogy – a hallgatói jogviszony fennállása alatt benyújtott és pozitívan elbírált mentességi kérelmek – megfelelő alapot nyújtanak arra, hogy ezeket a doktori iskolák figyelembe vegyék, tekintettel arra, hogy a törvény mentességekre, kedvezményekre vonatkozó rendelkezéseit az ő esetükben is alkalmazni kell.

Az ombudsman az emberi erőforrások miniszteréhez fordult és kérte a jogszabályok közötti összhang megteremtését, továbbá a felsőoktatási intézmények rektorainál kezdeményezte, hogy a jogszabályban foglaltak szerint segítsék elő a fogyatékos hallgatók jogainak érvényesülését.

A jelentés a /documents/10180/143994/201202990.rtf/796f4537-d121-487a-8c2d-cfb02e469f12 oldalon olvasható.