null A családtámogatási ellátásokról

A családtámogatási ellátások átfogó vizsgálatáról

OBH 3855/2008

 

Sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot, hogy a Kincstár nem tartotta be a családtámogatási ellátások kérelmeinek jogszabályban előírt elbírálási határidejét. A háttérben azonban az áll, hogy a Kincstárnak 2008-ban át kellett vennie a munkáltatóknál lévő kifizetőhelyek túlnyomó többségének feladatát, annak minden terhével. Előzetes hatáselemzés hiányában többször kellett módosítani az eljárásrendet, nincs gyors és hatékony számítógépes rendszer, nincs egységes országos adatbázis, a személyi állomány nem követte a feladatbővülést.

Az eljárások elhúzódását több tényező együtt idézte elő – állapította meg Szabó Máté vizsgálata, amely a sokasodó panaszok nyomán kezdődött. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa részletes tájékoztatást kért a Kincstár elnökétől az országos gyakorlatról, a hivatal munkatársai helyszíni vizsgálatokat folytattak a Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság váci kirendeltségén és a Nemzetközi Kapcsolatok Osztályán.

A vizsgálat megállapította, hogy a munkáltatói kifizetőhelyek javarésze megszűnt és az így megnövekedett ügyteher feldolgozására a Kincstár csak több hónapos lemaradással volt képes. A Kincstárhoz új hatáskört telepítő jogszabályok elfogadása előtt nem készültek előzetes hatástanulmányok, nem történt meg a változtatások modellezése, ezért több ízben kellett módosítani az állampolgárok előtt már ismert eljárásrendet.

A családtámogatási eljárások alapvetően elektronikus adatfelvételre épülnek, amihez elengedhetetlen a megfelelően kialakított, gyors és hatékony számítógépes háttér. A jelenleg szigetszerűen működő adatbázisrendszer nem felel meg ennek a követelménynek, nincs országos, egységes adatbázis. A belső fejlesztéseknek köszönhetően a következő évtől már megszűnik a gyorsabb és hatékonyabb ügyintézés tárgyi akadálya, viszont a folyamatos szerkezeti átalakulásokat, feladatbővüléseket nem követte a munkához szükséges személyi állomány kialakítása.

Amennyiben a szülők a regionális egészségügyi pénztártól terhességi gyermekágyi segély, illetve gyermekgondozási díj megállapítását kérik, ám ezt a pénztár elutasítja, akkor jogszabályi kötelezettsége, hogy döntését közölje az illetékes családtámogatási kifizetőhellyel. Ebben az esetben hivatalból indul eljárás a gyermekgondozási segélyre való jogosultság megállapítására. Hosszabb ideig tartó ellátatlan időszakot eredményezhet viszont, hogy a Kincstár nem kap jelzéseket az egészségügyi pénztáraktól.

A nemzetközi vonatkozású családtámogatási ügyek vizsgálata fényt derített a nemzetközi adategyeztetésben használatos egyes formanyomtatványok alkalmazásának nehézkes kezelésére, az ügyfelek általános tájékozottságának, tájékoztatásának alacsony szintjére és a késedelemre, ami a hazai hatóságok illetékességének változása, a nemzetközi ügyosztály túlterheltsége idéz elő.

Az ombudsman jelentésében felhívta a Kincstár elnökét, ügyeljen az egységes, törvényes működési rendnek megfelelő jogalkalmazásra és az állampolgárok tájékoztatására. A Kincstár vezetője a megnövekedett teherre hivatkozott, de jelezte, hogy az átszervezések és más erőfeszítések hatására csökkent a panaszok száma. A biztos felhívta a pénzügyminiszter figyelmét, hogy mielőtt újabb feladatot adna át a Kincstárnak, fokozottan figyeljen az előzetes háttértanulmányok készítésére, a személyi, illetve a tárgyi feltételek megteremtésére. Ezzel a miniszter válaszában egyetértett.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatóját felkérte, hogy vizsgálja meg, miként értesítik a Kincstárt az elutasított gyermekgondozási segélyekről. Az OEP főigazgatója szakmai állásfoglalást ígért.