null Az alapvető jogok biztosának üzenete a fogyatékossággal élő emberek világnapján

Nehéz időkben, gazdasági, szociális krízisek, humanitárius válságok idején sem lehet megfeledkezni arról, hogy az államnak alapvető, tevőleges kötelezettségei vannak a fogyatékossággal élők jogainak biztosításában. A jogvédelemben a visszalépés tilalma és az előrelépés megteremtése pedig nem egyszerűen „csak” a fogyatékossággal élő személyek jogos elvárása, hanem nyilvánvaló össztársadalmi érdek – emlékeztet az alapvető jogok biztosa. Dr. Kozma Ákos ombudsman szerint az államnak az érintettek érdemi bevonásával kell megoldást keresnie arra, hogy a jelenleg rendelkezésre álló források és lehetőségek hogyan használhatóak ki és fel a leghatékonyabban.

Az ENSZ 1992-ben nyilvánította december 3-át a fogyatékossággal élő emberek nemzetközi napjává. A világon közel 650 millió a fogyatékossággal élő emberek száma, Magyarországon csaknem 600 ezren élnek tartós egészségkárosodással vagy fogyatékossággal. A Föld fogyatékossággal élő emberei számára óriási előrelépés volt, hogy 2006. december 13-án az ENSZ elfogadta a majdnem tíz esztendőn át formálódó Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményt (CRPD), amelyhez hazánk az elsők között csatlakozott, így Magyarország számára már 2008-ban hatályos és kötelező erővel bír. 

Minden alkalommal rá kell mutatni arra, hogy a CRPD nem egyszerűen „csak” egy fontos nemzetközi egyezmény, hanem egy cezúra, emberi jogi alapú szemléletváltás, mérföldkő a nemzetközi és így a hazai fogyatékosságügy történetében, másfél évtizedes vívmányai, így az egyenlő bánásmód követelménye érvényesítése és az önálló életvitel előmozdítása, az észszerű alkalmazkodás mind e körbe sorolható. Az ENSZ Fogyatékossággal élő Emberek Jogairól szóló Egyezménye szerint fogyatékossággal élő személynek minősül minden olyan személy, aki hosszan tartó fizikai, értelmi, szellemi vagy érzékszervi károsodással él, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását.

A magyar ombudsmani intézmény kötelező feladatai között mindig is ott volt a fogyatékossággal élő emberek ügyének előmozdítása, akkor is, amikor ezt a törvény tételesen még nem írta külön elő. Az ombudsmani jogvédelem magában foglalja az egyedi és átfogó, tematikus hivatalbóli vizsgálatok lefolytatását, a fogyatékos embereket ellátó intézmények rendszeres felkeresését, a fogyatékossággal élők jogait és érdekeit védő civil-szakmai szervezetek jelzéseinek nyomon követését, a jogvédelem mélyítése érdekében szükséges jogalkotási, illetve jogalkalmazói lépések kezdeményezését is. 2023. január 1-től pedig az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala keretei között létrejön a Fogyatékosságügyi Főigazgatóság, így az ENSZ Egyezménynek megfelelően Magyarországon megalakulhat az a független mechanizmus, amely az Egyezmény alapján a fogyatékossággal élő emberek alapvető jogainak érvényesülését közvetlenül segíti, védi és ellenőrzi.

Az ombudsman ugyanakkor nemcsak a specifikusan fogyatékosságügyi panaszokkal és vizsgálatokkal foglalkozik. A biztos 2022-ben más területek, így különösen az oktatás és az egészségügy monitorozása során is szembesült azokkal a kérdésekkel és problémákkal, amelyek e sérülékeny társadalmi csoportot, a fogyatékossággal élő személyeket és családjaikat érintették. Így elsődlegesen azzal, hogy ténylegesen, a mindennapokban hozzáférnek, illetve hozzájutnak-e azokhoz a szolgáltatásokhoz, amire „papíron”, azaz jogszabályok szerint jogosultak, milyen jogi és nem jogi akadályok befolyásolják ezt. Az elmúlt évekhez hasonlóan 2022-ben is több, fogyatékossággal élő embereket ellátó intézményt is vizsgált átfogó módon az ombudsman, vizsgálatai alapján pedig konkrét és rendszerszintű ajánlásokat fogalmazott meg.