1/2025. számú elvi állásfoglalás a nemzetiségi általános iskolai osztályok megszervezését és indítását érintő aktuális kihívásokról

Az állami fenntartású intézményeket érintő jelzések és beadványok meghatározó jellemzője volt, hogy az Nkt. 83. § (2) bekezdés d) pontja alapján az adott tanítási évben az iskolában indítható osztályok számának meghatározására jogosult illetékes tankerületi központok az adott intézmény által a KRÉTA Központi Rendszerben rögzített beiratkozási adatok alapján – az Njtv. és az Nkt. rendelkezéseinek együttes értelmezését követően – kizárólag összevont osztályok indítását tették lehetővé.

Döntéseikben az Nkt. 25. § (7) bekezdésére hivatkoztak, amely szerint az iskolai osztályok minimális, maximális és átlaglétszámát az Nkt. 4. melléklete határozza meg. E szerint az általános iskola 1-8. évfolyamának minimális, maximális és átlagos osztálylétszáma: 14, 27, illetve 23 fő. A rendelkezésre álló információk szerint az összevont osztályok indításának az volt a hivatkozási alapja, hogy az Njtv. 22. § (5) bekezdése és az Nkt. 89. § (2) bekezdése, amelyek szerint a nemzetiségi nevelést-oktatást meg kell szervezni és fenn kell tartani, ha ugyanahhoz a nemzetiséghez tartozó legalább nyolc (gyermek) tanuló törvényes képviselője kéri, nem önálló osztály indítását írja elő a fenntartó számára. A nemzetiségi általános iskolai nevelés-oktatás megszervezéséhez, osztály indításához így az Nkt. 4. mellékletében szereplő minimális osztálylétszámnak is eleget kell tenni.

A hivatkozott jogszabályi környezet és a fenti jogértelmezés eredményeként a 2024/2025. tanévben több általános iskolában is összevont osztályokat indítva szervezték meg a nemzetiségi nevelést-oktatást.

Tekintettel arra, hogy az ügyekben a nemzetiségi jogok érvényesülésével összefüggő visszásság gyanúja merült fel, az Ajbt. 18. § (1) bekezdése, 20. § (1) bekezdése és 21. § (1) bekezdés b) pontja alapján – figyelemmel az Ajbt. 41. § (5) bekezdésére és az AJB utasítás 36. § (4) bekezdés b) pontjára is – a nemzetiségi ombudsmanhelyettes megkereste a Belügyminisztérium köznevelési államtitkárát, és arra kérte, hogy az vonatkozó jogszabályok értelmezésével kapcsolatos álláspontját, valamint a nemzetiségi nevelés-oktatás megszervezésére vonatkozó ilyen jellegű tapasztalatait ossza meg vele.

A nemzetiségi ombudsmanhelyettesnek az elvi állásfoglalás kiadásával elsődleges célja az volt, hogy áttekintse és feltárja a nemzetiségi közösségek egyes tagjait és a közösségek egészét – az Alaptörvény alapján – megillető anyanyelvű oktatáshoz való jog érvényesülését a nemzetiségi általános iskolai nevelés-oktatás, különösen a nemzetiségi általános iskolai osztályok megszervezését és indítását érintően.

A nemzetiségi biztoshelyettes az elvi állásfoglalásban egy, az Njtv. és az Nkt. vonatkozó rendelkezéseinek értelmezését és ezzel összefüggésben a jogalkalmazó szervek gyakorlatát érintő ellentmondásra mutatott rá.

Megállapítható, hogy a jogalkalmazó szervek gyakorlatukban az általános iskolai osztály megszervezését nemzetiségi nevelés-oktatás esetében is az Nkt. 4. mellékletében meghatározott osztálylétszámokhoz (minimum 14, maximum 27, átlagosan 23 fő) kötik. Ennek megfelelően a gyakorlatban általános iskolai osztály nemzetiségi nevelés-oktatás esetében is kizárólag minimum 14 gyermek, tanuló esetében szervezhető meg.

Ezzel szemben a nemzetiségi biztoshelyettes arra mutatott rá, hogy álláspontja szerint a nemzetiségi általános iskolai osztály megszervezését és indítását érintően – a lex specialis derogat legi generali jogelv figyelembevételével, amely szerint a speciális szabály lerontja az általános szabályt – az Nkt. 89. § (2) bekezdése alkalmazandó. E rendelkezés ugyanis kógens módon írja elő, hogy a nemzetiséghez tartozók részére az óvodai csoportot, iskolai osztályt akkor is meg kell szervezni, fenn kell tartani, ha ugyanazon nemzetiséghez tartozó nyolc gyermek, tanuló szülője kéri. Az elvi állásfoglalásban kifejtett érvelés alapján a nemzetiségi általános iskolai nevelés-oktatás megszervezése és fenntartása vonatkozásában az Nkt. 4. mellékletére utaló 25. § (7) bekezdése figyelmen kívül hagyandó, azaz nemzetiségi nevelés-oktatás esetében önálló osztály megszervezéséhez és indításához nem szükséges minimum 14 gyermek, tanuló. A nemzetiségi ombudsmanhelyettes álláspontja szerint nemzetiségi nevelés-oktatás esetében az önálló osztály akkor is megszervezendő, ha azt ugyanazon nemzetiséghez tartozó nyolc gyermek, tanuló szülője kéri.

A nemzetiségi ombudsmanhelyettes elvi állásfoglalásában arra is felhívta a figyelmet, hogy az összevont osztályok a nemzetiségi nevelés-oktatás minőségét, illetve a nemzetiségi identitás megőrzésének, erősítésének lehetőségét negatívan, hátrányosan érintik/érinthetik, amely az Alaptörvényben biztosított, a nemzetiségi közösségek tagjait és a nemzetiség egészét megillető anyanyelvű oktatáshoz való jog hatékony érvényesülése ellen hat.

Az elvi állásfoglalásban a nemzetiségi biztoshelyettes megállapította, hogy az Njtv. és az Nkt. egymásnak részben ellentmondó, nem egyértelmű szabályozása, továbbá ennek eredményeként a jogalkalmazó szerveknek a nemzetiségi közösségek tagjai és azok egésze szempontjából kedvezőtlen jogértelmezése és gyakorlata az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében megfogalmazott jogállamiság elvéből levezethető jogbiztonság követelményével összefüggő visszásságot eredményezett. Az alkotmányos alapelvet érintő visszásság továbbá a nemzetiségi közösségek tagjait és a közösség egészét az Alaptörvény XXIX. cikk (1) bekezdése alapján megillető anyanyelvű oktatáshoz való alapjog sérelemének közvetlen veszélyével jár.

A nemzetiségi ombudsmanhelyettes figyelemmel erre, javasolta a Belügyminisztérium Köznevelési Államtitkárának, hogy az Országgyűlés Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága, az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetsége és az Országos Nemzetiségi Tanács bevonásával tekintse át a nemzetiségi általános iskolai nevelés-oktatás, különösen a nemzetiségi általános iskolai osztály megszervezését és indítását érintő jogszabályi környezetet, ennek alapján pedig fontolja meg az Njtv. és az Nkt. jogértelmezést és jogalkalmazást egyértelműsítő módosításának kezdeményezését. A jogszabályi környezet módosításának átgondolásáig arra kérte a Belügyminisztérium Köznevelési Államtitkárát, hogy függessze fel a jelenlegi gyakorlatot és a köznevelés ágazati irányításának keretében – a szükséges intézmények és szakértők saját hatáskörben történő megkeresésével, bevonásával – gondoskodjon arról, hogy a 2025/2026. tanévben a nemzetiségi általános nevelés-oktatás megszervezésére és indítására az Njtv. 22. (5) bekezdése és az Nkt. 89. § (2) bekezdése alapján minden esetben önálló osztály indításával kerüljön sor, ha azt a nemzetiséghez tartozó nyolc gyermek, tanuló szülője kéri. 

A nemzetiségi biztoshelyettes az elvi állásfoglalásban javasolta az Országgyűlés Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága, az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetsége és az Országos Nemzetiségi Tanács számára, hogy a megfogalmazott javaslatok végrehajtása során szakmai tapasztalataikkal, illetve konkrét javaslataikkal támogassák a Belügyminisztérium Köznevelési Államtitkárságát.

Az elvi állásfoglalás teljes szövege itt olvasható.