"Iskolapélda"- egy oktatási intézmény és a fenntartó sorozatos hibáiról, mulasztásairól
null "Iskolapélda"- egy oktatási intézmény és a fenntartó sorozatos hibáiról, mulasztásairól
Alapvető garanciális eljárási szabályokat hagyott figyelmen kívül a bodajki általános iskola és az annak törvényes működésért felelős móri tankerület – állapította meg egy szülő beadványának kivizsgálásában az alapvető jogok biztosa. Székely László jelentésében az egyedi ügyön túl javaslatokat fogalmazott meg, mivel rendszerszintűnek látszanak a szülői beadványok jogszerű és szakszerű kezelését érintő problémák.
Az ombudsmanhoz forduló édesapa sérelmezte annak a bodajki általános iskolának az eljárását, ahová a gyermeke jár. Tudomására jutott, hogy az iskola tanára bántalmazott egy tanulót, egy másik durván, sértő módon beszél a tanulókkal. Az apa kifogásolta a nulladik órán való részvétel kötelezettségét is. Sérelmezte, hogy ezekben az ügyekben hiába fordult az iskola fenntartójához, érdemi választ nem kapott. Véleménye szerint panasza kivizsgálását az iskola és a tankerület között fennálló személyi összefonódások lehetetlenítették el.
Az ombudsman vizsgálatában azt tárta fel, hogy a fenntartó, a móri tankerület a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény szinte valamennyi garanciális rendelkezését, valamint a panaszos tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jogát is megsértette. Érdemben nem járt el a hatáskörébe tartozó ügyben, a panaszos kérelmét nem annak tartalma szerint bírálta el, nem tisztázta a tényállást, a határidőket nem tartotta be, nem biztosította a pártatlan eljárást, és a panaszost nem tájékoztatta a jogorvoslat lehetőségéről sem. A fenntartó tankerület nem döntött a személyes elfogultságát bejelentő alkalmazottja kizárásáról, sőt annak aktív közreműködését vette igénybe az ügy kezelése során, továbbá az igazgatóval szemben bejelentett elfogultsági kérelmet sem tette át a felettes szervéhez.
A jogszabályi előírások értelmében az iskolai tanítás reggel legfeljebb negyvenöt perccel 8 óra előtt, vagyis negyed nyolckor kezdődhet. Ezzel szemben az iskola a nulladik óra kezdetét 7 órában állapította meg, olyan módon, hogy a nulladik óra vége és az első óra kezdete között a tanulók számára nem biztosította az óraközi szünetet. A jelentés rögzíti, hogy az iskola belső szabályzatai egymásnak ellentmondó előírásokat tartalmaznak, a házirend tartalma a vonatkozó garanciális jogszabályi rendelkezéseknek sem az óra időtartamában, sem a tanulók számára biztosítandó szünet, sem a késések elbírálása tekintetében nem felel meg.
A biztos rögzítette, hogy a tanuló köteles részt venni a tanítási órákon, ennek elmulasztását igazolni kell, az igazolatlan mulasztásnak jogkövetkezményei vannak. Az iskola a tanuló első igazolatlan mulasztásakor köteles értesíteni a szülőt és fel kell hívnia a figyelmet a jogkövetkezményekre. Ha ez eredménytelen és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, akkor az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködésével keresi meg a szülőt.
Az iskola helyett azonban a fenntartó, a móri tankerület igazgatója hívta fel levélben a szülő figyelmét arra, hány igazolatlan órát jelent a gyermek hiányzása a nulladik óráról. Ezzel a fenntartó túlterjeszkedett a hatáskörén. A biztos jelezte azt is, hogy a mulasztott órákon való utólagos részvételt, mintegy „bepótolását" a jogszabályok nem is teszik lehetővé. A vizsgált ügyben az ombudsman arra jutott, hogy a tanuló tényszerűen nem vett részt a nulladik órán, ugyanakkor a törvényes képviselője folyamatosan jelezte a tanítási óra kezdetével kapcsolatos aggályait. Az iskola nem jogszabályszerűen szervezte a tanítási órákat, így összességében a biztos álláspontja szerint a tanuló hátrányára jogilag nem értékelhető a mulasztás.
A biztos a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) elnökének intézkedését kérte, hogy a szülői kérelmet a garanciális törvényi szabályok szerint vizsgálják ki és az eljárást jog- és alakszerű határozattal zárják. Kérte azt is, hogy a KLIK elnöke vizsgálja felül az iskola belső szabályzatait, illetve tárja fel az egyedi ügy kivizsgálását akadályozó esetleges személyi körülményeket. Javasolta továbbá, hogy szervezzék meg a tankerületi igazgatók, illetve tanügyi igazgatással foglalkozó alkalmazottak továbbképzését, amelyben ismertetnék a szülői kérelmek elbírálására irányadó eljárási szabályokat.