null "Álrendőrök" az október 23-i rendezvényeken

„Álrendőrök" az október 23-i rendezvényeken

AJB-6953/2009

 

Megengedhetetlen, hogy bármely civil szervezet tagjai Rendőrség feliratú autóval, a BRFK, illetve annak egy nem létező szervezeti egysége karjelvényét viselve, rendőrségi rádiót használva, lényegében rendőrnek tűnve tevékenykedjenek a tömegrendezvények biztosítása során. A szóban forgő civil szervezettel a Budapesti Rendőr Főkapítányság tűzoltási és műszaki mentési feladatok ellátására kötött szerződést, holott ilyen tevékenységre a fővárosban a Készenléti Rendőrség is felkészült.

A korábbi évek tapasztalatai alapján Szabó Máté a Rendőrség 2009. október 22-23-i tömegkezelési tevékenységével kapcsolatban hivatalból folytatott vizsgálatot. Ennek során a korábbi évekhez képest alapvetően pozitív tapasztalatokat szerzett: alig néhány előállításra került sor, a fővárosban lényegesen kevesebb kordont állított fel a rendőrség, a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvényeket megfelelően biztosította, az ünnep rendbontás nélkül ért véget. Az ombudsman mindössze a kordonkorlátokra vonatkozó néhány szabálypontosításra tett volna javaslatot.

A biztos munkatársai több rendezvény helyszínén láttak olyan személyeket, akik „BRFK", illetve „BRFK Tűzoltó és műszaki mentő szolgálat" feliratú karjelvényt, fekete – más rendőri szervnél nem rendszeresített – egyenruhát viseltek, a hátukon „Készenléti szolgálat", illetve „Tűzoltóság" felirat volt olvasható, rendőrségi rádiót, megkülönböztető jelzéssel felszerelt, rendőrségi címerrel és „Rendőrség" felirattal ellátott személygépkocsit használtak.

Az ombudsman kérdéseivel megkereste az országos rendőrfőkapitányt és tőle azt a  tájékoztatást kapta, hogy a rendőri szerveknél nem viselnek fekete, „készenléti szolgálat" illetőleg „tűzoltóság" feliratú egyenruhát, a BRFK-n nincs tűzoltó és műszaki mentő szolgálat nevű szervezeti egység. A BRFK tulajdonában van a rendezvények helyszínén látott gépkocsi, amelyet – tűzoltási feladatokról szóló megbízási szerződéssel – egy polgárőr és önkéntes tűzoltó egyesületnek adtak használatba.

A biztos rámutatott: egy jogállamban elfogadhatatlan, hogy egy civil szervezet tagjai „Rendőrség" feliratú, megkülönbözető jelzéssel felszerelt gépjárművet használjanak, és ezzel tevékenységük – nyilvánvalóan nem létező – rendőri jellegére utaljanak. Az ilyen látszat keltése alkalmas arra, hogy alapjaiban ingassa meg a rendőrség iránti közbizalmat – mondta ki az állampolgári jogok biztosa.

Szabó Máté aggodalomát fejezte ki amiatt, hogy bár jelezte az országos és a fővárosi rendőri vezetésnek ezt a visszás helyzetet, annak megszűntetéséről, vagy vizsgálat indításáról nem kapott értesítést. Az ombudsman hangsúlyozta, hogy a rendőrség feladatát nem szabadon választja, azt az Alkotmány határozza meg, és a tevékenysége sem részben, sem egészben nem privatizálható. A biztos utalt a Magyar Gárda Egyesület feloszlatásáról hozott ítéletek azon megállapítására, hogy jogállamban nem lehet megtörni az erőszak alkalmazásának állami monopóliumát. Ennek még a látszatát is kerülni kell – tette hozzá Szabó Máté.

Az ombudsman kiemelte, hogy visszásságot okoz, ha egy egyesület tagjai a rendőri állományhoz tartozást imitáló ruházatban és rendőrséginek tűnő gépjárművel vesznek részt rendezvények biztosításában. A visszásság súlyát pedig különösen növeli, hogy mindezt kifejezetten a BRFK-val kötött megbízási szerződés keretében teszik.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa a rendezés érdekében az Országgyűléshez, legfőbb ügyészhez, az igazságügyi és rendészeti miniszterhez, valamint az országos rendőrfőkapitányhoz fordult.