Rendészeti Főigazgatóság

TÁJÉKOZTATÁS AZ ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA RENDŐRSÉGI PANASZOK VIZSGÁLATI ELJÁRÁSÁRÓL

Az alapvető jogok biztosa korábban is vizsgált az általános ombudsmani eljárás keretében rendészeti panaszokat, de 2020. február 27-étől a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.) 92. §-a alapján – a rendőrség hatósági eljárásban hozott végleges döntését megelőzően – is vizsgálatot folytathat. [Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (Ajbt.) III/B. Fejezet] Ennek során az alapvető jogok biztosa természetesen ugyanazokkal a vizsgálati lehetőségekkel rendelkezik, amelyek az általános ombudsmani eljárás esetén is rendelkezésre állnak. [Ajbt. III. és III/B. Fejezet]

Az Rtv. 92. §-a szerinti panaszeljárás körében lehet élni jogorvoslattal a kifejezetten intézkedésként nevesített rendőri cselekményekkel (pl. az igazoltatás, az elfogás és előállítás, az elővezetés, stb.), valamint a kényszerítő eszközök alkalmazásával (pl. a testi kényszer, a bilincs, stb.) szemben, továbbá a rendőri tevékenységet meghatározó alapvető elvek és kötelezettségek (pl. az intézkedési kötelezettség, az arányosság elve, a segítségnyújtási kötelezettség, stb.) esetleges megsértése esetén.

A panasz előterjesztésére nyitva álló határidő a sérelmezett rendőri intézkedéstől számított 1 év.

Fontos tisztázni, hogy az Rtv. 92. §-a értelmében a panaszosnak választani kell, hogy az intézkedést foganatosító rendőri szervhez fordul, vagy kéri, hogy panaszát az alapvető jogok biztosa által lefolytatott vizsgálatot követően az érintett rendőri szerv kilététől függő legfőbb rendőri vezető bírálja el. A párhuzamos eljárás lehetősége a törvény szerint kizárt. Amennyiben a panaszos mindkét úton panasszal él és külön felhívás ellenére nem választ, hogy melyik panaszeljárás lefolytatását kívánja (vagy a rendőrség panaszeljárását választja), az alapvető jogok biztosa – az azonos sérelmek vonatkozásában – az általa folytatott panaszeljárást megszünteti.

Abból kifolyólag, hogy a rendőri intézkedésekkel szemben mind a végleges közigazgatási hatósági döntést megelőzően, mind pedig azt követően van lehetőség az alapvető jogok biztosa vizsgálatát kérni, hangsúlyozandó, hogy az ombudsmani vizsgálat csak akkor ismételhető meg az Ajbt. 18. §-a szerint (tehát az általános szabályok szerint, a véglegesen lezárt hatósági eljárást követően), ha az ismételten benyújtott panasz érdemben új tényt, adatot tartalmaz; egyébként nincs lehetőség ugyannak az intézkedésnek az ismételt kivizsgálására. [Ajbt. 20. § (2); az alapvető jogok biztosa vizsgálatának szakmai szabályairól és módszereiről szóló 3/2015. (XI.30.) AJB utasítás 47. §]

Érdemes tudni, hogy nem csupán a „súlyos alapjogsérelem” megállapításával záruló, hanem minden érdemben záruló ügy – legyen az visszásságot feltáró jelentés, vagy éppen érdemi elutasítás – a rendőrségi szervek legmagasabb szintjeire kerül [Ajbt. 39/J. § (4)], és – az alapvető jogok vizsgálatát követően – e szint folytatja le a hatósági eljárást.

A rendőri intézkedésekhez gyakran kapcsolódó egyéb eljárások cselekményei (szabálysértési-, büntető-, végrehajtási eljárások) viszont nem tartoznak az Rtv. 92. §-a szerinti panaszeljárás körébe, mivel azok szabályozási kerete, és az azokhoz kapcsolódó jogorvoslati rendek eltérőek. Ilyen esetekben kizárólag az általános hatásköri szabályoknak megfelelően, a rendes jogorvoslati lehetőségek – ide nem értve a bírósági felülvizsgálatot – kimerítését követően van lehetőség az alapvető jogok biztosának vizsgálatát kérni (Ajbt. 18. §).